A csomagrádiózás
A csomagrádió egy modern rádióátviteli eljárás szöveg részére, amit a géptávíró üzemmóddal (RTTY) hasonlíthatunk össze. Az RTTY-nal szemben azonban van néhány előnye. Az átviteli sebesség sokkal nagyobb, és lehetőség van a hibajavításra is, egyidejűleg több állomás tud dolgozni ugyanazon a frekvencián, valamint lehetséges bizonyos tárhelyek kialakítása üzenetek számára (mailboxok).
A felszerelés
A csomagrádiózáshoz való felszerelés egy valódi érték, és csak egy egyszerű FM adóvevőhöz, egy függőlegesen polarizált antennára, egy számítógépre és egy modemre van szükség. Megfelelő programot az amatőrszoftverek közül könnyen választhatunk.
1. ábra: Csomagrádió állomás
Egy modem (MODulátor - DEModulátor) átalakítja a számítógépból jövő digitális jeleket hangokká, illetve azokat vissza jelekké. Ezalatt elvileg két különböző eljárást értünk. Az egyszerű szoftveres megoldásnál szükség van egy egyszerű, olcsó modemre. A kódolást és a dekódolást a program végzi el. A hardveres megoldásnál (Terminal-Net-Controller TNC) a jel előállítása a TNC feladata.
2. ábra: Modem
Egy egyszerű modemet az ember akár saját maga is elkészíthet, vagy már párezer forintért meg is vásárolhat. Ezen gyakran csak egy SUB-D csatlakozó van, amit a számítógépen szükséges soros portra közvetlenül csatlakoztatunk. Nem igényel külön tápfeszültséget, hanem a számítógép portjáról közvetlenül kapja azt. Egy TNC már többször annyiba kerülhet, mint az előző modem. Kétségtelenül előnyösebb, mivel a számítógépen futó egyéb programokat nyugodtan futtathatjuk, mialatt a TNC az összeköttetést a háttérben dolgozva fenntartja.
Windows operációs rendszerek alatt a modem használata elég bonyolult, ugyanis a Windows a portokat saját maga kezeli. Ez azt jelenti, hogy a program által igényelt adatátviteli sebesség nem egyezik meg a port beállított Windows által beállított sebességével. Egy TNC-vel más a helyzet. Intelligens, és képes saját maga meghatározni az adatátviteli sebességet a port és maga között. Ekkor a port és a TNC között csak azok az adatok és a parancsok mennek, amik közvetlenül a billentyűzetről érkeznek, így ezek sebessége nem kritikus.
Ha egy modemet Windows alatt szeretnénk használni, mindenekelőtt a Windowst kell arra rábeszélni. Találékony amatőrök kifejlesztettek egy programot, ami a számítógépen (tehát a Windowsnak) egy soros portot színlel. Ekkor az adatok ide jönnek, majd innen a valódi soros portra a megfelelő sebességgel mennek tovább. Egyszerűen azt hazudja, hogy egy TNC van ott.
TNC2H
Használhatunk bármilyen amatőrforgalomban lévő programot, ami szabadon terjeszthetőkként, az internetről ingyenesen megszerezhető. Én a PAXON-t javaslom, ami letölthető a www.paxon.de oldalról.
Az adatátviteli sebesség
3. ábra: A lépéssebesség
A lépéssebességen az átvitt adathalmaz egy állapot fennállásának idejét értjük, és Boudban (ejtsd: bód) adjuk meg. Adatátviteli sebességet az alábbi képlettel számíthatjuk ki:
Példa
Az alacsonysebességű csomagrádiózásban a lépéssebesség 833 mikromásodperc. Mekkora az adatátviteli sebessége?
Megoldás:
vü = 1/833 µs = 1200 Bd
Tehát 1200 Bd sebességnél 1200 lépés történik másodpercenként. Ha minden jel (betűk és üres jelek) 8 egység hosszú (8 bitesek), akkor 1200 : 8 = 150 jel fér egy másodpercbe.
Feladat
mennyi idő kell egy bithez, ha minden lépésnél csak egy bit megy át és az átviteli sebesség 1200 Bd? Megoldás a fenti példában látható.
Lehetőség van arra is, hogy, egy lépéssel több mint egy bitet vigyünk át, ugyanis a modulácinál több állapot egyidejűleg is átvihető. Például két hangot két különböző hangerővel adhatunk. Első hang – első hangerőfokozattal jelenthet 00-t, ugyanaz az első hang – második hangerőfokozattal jelenthet 01-et, második hang – első hangerőfokozattal 10-t, majd ugyanaz a második hang második hangerőfokozattal 11-et. Ha ezzel a módszerrel két bitet tudunk átvinni egyidőben, megduplázhatjuk az adatátviteli sebességet.
Át tudjuk váltani az átviendő hang fázisának ugrását. Ezzel egy digitális fázismodulációt kapunk.
Kép 4 : A digitális fázismoduláció
Mint a fenti képen látszik, az átvitel során a hang fázisát 90 fokonként elfordítjuk (PSK = phase shift keying). Így minden második hangnál négy további kombinációs lehetőség adódik (0°, 90°, 180°, 270°).
Azzal, hogy ha a fázisugrásokat és amplitúdóugrásokat egymással kombináljuk (QAM, Quadratura-Amplitúdómoduláció) a biteken, amiket lépésenként át akarunk vinni, tovább sokszorozhatjuk az átvittek darabszámát. Az átviteli sebesség ugyanakkor marad, azonban a másodpercenként átvitt bitek száma száma megnő.
Feladat:
Számolja ki, mennyi ideig tart a géptávírónak 45 Bd sebességgel egy oldal 65 sorát és soronként 80 jelét átvinni. Minden jel (betű és üres jel) 5 bitből és egy startbitből, valamint egy stopbitből áll.
Utalás: Számítsa ki először egy bit idejét, majd azt, hogy hány bitet tartalmaz az egész oldal.
Megoldás: Ha jól számolt, az átvitel hozzávetőlegesen negyed órát tesz ki.
Itt még egyszer meg kell jegyezni, hogy az adóvevők a 9600 baudos átviteli sebességhez nagy hangfrekvenciás sávszélességgel kell hogy rendelkezzenek. Nézze meg ehhez a modulációk című részt, és ott a TG505 kérdést! Továbbá az adatrádiót át kell kapcsolni vételről adásra illetve fordítva. Nem minden 70cm-es adóvevő alkalmas a csomagrádiózásra, sok öregebb rádiót át kell először építeni. Az átkapcsolási problémát a következőképpen szokták megoldani. Adásindításkor a PTT pár milliszekundumot vár, mielőtt megkezdené az adatok továbbítását. Ezt a késleltetést hívják TX-Delay -nek. Ez az idő az adótól függ, és a programunkban egyénileg kell beállítani. Nézze meg a TE506 feladatot!
Digipeater
A digipeater (digital – repeater, digitális átjátszó) egy reléállomás digitális jelek számára, egy világméretű hálózatot alkotnak. Ezek segítségével saját számítógépünkről bárhova küldhetünk üzenetet oly módon, hogy azokat az átjátszók egymásnak adják tovább. Továbbá léteznek digipeaterek tárolóhelyekkel -úgynevezett Mailboxok-, ahol egy üzenetet elraktározhatunk, amíg a címzett ki nem olvassa. Nézze meg a BC505-ös és BC506-os feladatot! A rádióállomások a digipeater segítségével közvetlen összeköttetésben lehetnek, kicserélhetik azokat az üzeneteiket, amelyeket billentyűzetről, vagy a számítógép tárhelyéről visznek be.
Kép 5: Digipeater-hálózat középeurópában (HAMMAP)
Nyugateurópában a digitális átjátszók főként a 70 centiméteres sávban dolgoznak. Amint a fenti térképen is látszik, ez a hálózat elég sűrű, így bárhol is van az ember, legalább egy átjátszót el tud érni.
A hálózati architektúrák
6. ábra: A hálózati architektúrák
A képen felismerhető, amint az állomások egymással összeköttetésben vannak. Teljes összeköttetésnél az összes számítógép összeköttetésben áll egymással vezetékkel, vagy rádióátvitel segítségével. Ennek az az előnye, hogy nem szükséges egy közbenső állomásnak közvetítenie, állandó kapcsolatban állhat két állomás, viszont elég költséges. Ehhez a struktúrához szükséges útszakasz mennyiségét az alábbiak szerint lehet kiszámítani:
| N = Strecken |
| S = Stationen |
Példa
Egy teljes kiépítettségű hálózatban 10 állomást kapcsolunk össze úgy, hogy mindegyik mindegyikkel összeköttetésben áll. Hány útszakasz szükséges ehhez?
N = 10 · (10-1)/2 = 10 · 9/2 = 10 · 4,5 = 45
Feladat
A 6. képen egy összeköttetés nincs berajzolva. Rajzolja be!
Az összekötő szakaszokat megspórolhatjuk a részszakasz-hálózat vagy a diffúziós hálózat segítségével. Az amatőrrádiózásban a digipeaterek kapcsolatában a részkiépítésű hálózatok realizálódtak. Adatátvitelnél több köztes csomópont esetében mindenféleképpen célszerű egy köztes tárhely kialakítása.
A diffúziós hálózati struktúrában az összes számítógép egy kábelre (adatátviteli csatornára) csatlakozik. Egyszerre csak egy állomás adhat, különben ún. ütközés jön létre. Jellemző, hogy az adásba került adatot az összes állomás veszi. A hálózat ezen jellegében az egyes felhasználók hálózatba történő beléptetése egy digipeateren keresztül történik. Ez a topológia „halgerinc jellegként” is ismert.
A fő probléma a diffúziós hálózat esetében az ütközés kikerülése. Elvileg az állomás adás előtt megvizsgálja, hogy a csatorna (frekvencia) szabad-e, és csak ezután kezd egy rövid idő elteltével adni. Azonban ha vele egyidőben egy másik állomás is adni kezd, természetesen zavar jön létre.
A kereskedelmi technikában ezt a problémát például úgy oldhatják meg, hogy ezt a várakozási időt véletlenszerűen választják, és a következő alkalommal az állomás egy rövidebb várakozási idővel elsőként ad, majd amíg egy másik állomás kerül adásba, nem foglalja csatornát.
Az amatőrrádiózásban az 1k2-digipeater rendszer az elfogadott, ami DAMA (Demand Assigned Multiple Acces) néven ismert. A DAMA-rendszereknél az állomások egymás után meg vannak szólítva, hogy akarnak-e adni. Noha ezzel a kérdezgetéssel sok idő eltelik, az átvitel összességében gyorsabb, mivel nem kell az ütközések miatt az adatokat folyton újraküldeni.
Nézze meg a TE507 feladatot!
Kapcsolatformá
Megkülönböztetünk szimplex és duplex, valamint félduplex csatornákat. A szimplex üzem azt jelenti, hogy egyszerre csak egy állomás ad, és az adását az összes többi egyidejűleg veheti. A műsorszóró rádiózás jó példa erre.
Normálesetben az ember egy másik rádióállomással beszélget, és elvárja, hogy válaszoljanak. Ebben az esetben beszélünk duplex átvitelről. A telefon a példa erre, ahol egyidőben beszélhetünk partnerünkkel és hallhatjuk őt.
Amatőrrádiózásban általában ugyanazt a frekvenciát használják a felek. Ez nem lehetséges, ha egyidőben akarunk adni is és venni is, mert egyszerre csak egy jele foglalhatja a csatornát. Dolgozhatunk felváltva, úgy, hogy az egyik állomás ad, a másik veszi a jeleit, majd fordítva. Így mindkét fél részéről lehetséges az adatátvitel, de csak felváltva. Ezt az üzemmódot hívják félduplexnek.
8. ábra: Szimplex, duplex, félduplex kapcsolat
A digipeaterek félduplex vagy duplex üzemmódban működnek. A duplex üzemmódban (Duplex-Digi néven ismert) az adás frekvenciája más, mint a vételi frekvencia. A 70 centiméteres sávban az adási frekvencia 7,6 MHz-el magasabb, mint a vételi.
Feladat
Egy Duplex-Digi vételi frekvenciája 438,325 MHz. Melyik frekvencián ad?
Routing
Azok az állomások, amik egy amatőrállomás jeleit veszik majd továbbítják, werden im Digipeater (Digital Repeater, digitális átjátszó) néven ismertek. Ezeket Hálózati csomópontoknak, vagy egyszerűen csomópontoknak nevezik (angolul: Node). Az az állomás, amely az eredeti üzenetet előállítja, és a címzettet kijelöli, a felhasználó (User). A következő képen egy csomagrádió hálózat részletét mutatjuk be. A felhasználókat A-tól F-ig jelöltük.
9. ábra: Egy adathálózat részlete az adatok átviteléhez szükséges időkkel
A csomópontok között különböző utak vannak, melyek más- és más időszakok alatt továbbítják egymás között az adatokat.
Példánkban A és B pont között az összeköttetéshez 20 másodperc szükséges. Ez azonban egy másik úton sokkal gyorsabban jöhet létre:
| Weg | Zeiten (s) | Ges. | |
|---|---|---|---|
| 1 | A-B | 20 | 20 s |
| 2 | A-E-B | 12+4 | 16 s |
| 3 | | | |
| 4 | | | |
| 5 | | | |
Feladat
Egészítse ki a különböző elérési utakat A és B pont között, és írja be a táblázatba. Melyik úton szükséges a legrövidebb idő?
A csomópontoknak „rá kell látniuk” a többi csomópontra, ahoz, hogy ki tudják választani a kedvezőt. Ezt hívják "Routing-nak", azaz útválasztásnak. A csomópontoknak informálódniuk kell a hálózat aktuális állapotáról. Egy dinamikusan működő hálózat állandóan kutatja és közli a szomszédaival, melyek a legrövidebb elérési idejű utak. Ezeket az adatokat táblázatba rendezi, ami alapján meghatározza a csomag célállomásához vezető legkedvezőbb útvonalat.
A telepítés
Az 1200 vagy 9600 Bd sebességű modemet a számítógépen egy soros portra (legtöbbször a COM2-re) kell csatlakoztatni. A modem kimenetét három vezeték köti össze az adóvevővel. A vevő hangfrekvenciás kimenetét közvetlenül köthetjük a modemhez 1k2 sebesség esetén, vagy a demodulátor kimenetet csatlakoztathatjuk hozzá 9k6 sebességnél.
Adáshoz be kell kötni a modulátor bemenetét és az adásindító kapcsolót (PTT). Emellett sokszor a modem PTT-csatlakozóját a mikrofonbemenettel egy ellenállással összekötik, mint az alábbi rajz mutatja. Ezt gyakran már a gyártó megcsinálja.
10. ábra: A modem és az adóvevő összekötése
Ezek után a programot kell beállítani. Ezek a programok működhetnek Dos, vagy Windows alatt egyaránt. Miután telepítettük a programot, el kell végezni a beállításait, azaz konfigurálni kell azt. Itt legalább a használt portot (Com1, Com2, Com3..) kell megadni, majd annak bejegyezni a címét.
Gyakran még a TNC és számítógép között használt adatátviteli sebességet is be kell állítani, de nem szabad ugyanarra a sebességre, mint amit az adó használ a digipeaterrel való kommunikációra. Gyakran állítják a TNC sebességét az adó sebességének kétszeresére, tehát a 9600 Bd sebesség mellett a TNC – számítógép közötti adatcsere 19200 Bd.
Ha elvégeztük ezeket a beállításokat, először keressük meg egy digipeater jelét. Ezt az olvasást nevezik "monitoring-nak". Ehhez a programot „Monitor” üzemmódba kell kapcsolni. Ez egy egyszerű terminálprogram, amit általában az „M” paranccsal indíthatunk el. Ezután megadhatjuk, melyik állomás jelét akarjuk venni. Amennyiben mindenkiét látni szeretnénk, a következő parancsot adjuk ki:
m uisc
Ha a képernyőn valamilyen szöveget olvasunk, sikerült a legfontosabb beállításokat elvégeznünk. Most megkísérelhetünk egy kapcsolatot létrehozni.
A kapcsolat
A kapcsolat felépítését egy digipeaterrel konnektálásnak nevezik. Az átjátszó és az állomás között létrejön az őket összekötő kapcsolat, az úgynevezett link. Egy kapcsolat az átjátszó és a felhasználó között úgy kezdődik, hogy a felhasználó a számítógépe által közli, készen áll annak felépítésére. Ilyen parancsokat a Dos alatt futó programoknak általában az escape (ESC) billentyű lenyomása után adhatunk ki. Adjuk ki s következő utasítást:
C létrehozza a kapcsolatot, a DB0PRA pedig egy aacheni digipeater hívójele (Packet-Radio-Achen). Az adás a digipeaterhez megérkezik, az egy visszajelzést küld, ami a következő képen látható:
11. ábra: Felül az adásablak, középen a vevőablak és alul a monitor látható a kapcsolat alatt
Fenti digipeater az RMNC (Rhein-Main-Network-Controller) programból és készülékből áll, és ezekből is a 3.3e verziót használja.
Van még egy ismert szoftver, amit egyszer egy északnémet amatőrcsoport fejlesztet, és mint "TheNet" (Eprom-verzió) vagy "TheNetNode TNN" (PC-Verzió) ismert a NORD>
Ha az ember egy megfelelő átjátszóval konnektál és megfelelő jelentést kap tőle, lehetősége van onnan egy másik állomás, digipeater vagy mailbox irányába továbblépni. Ennek a parancsa a C, ami után a célállomás hívójelét kell megadni, mint az alábbi példa szerint:
c db0ach-8
és néhány másodperc elteltével az ember máris kapcsolódott a kívánt állomáshoz, vagy mailboxhoz.
A mailbox
Ebben a világméretű amatőrhálózatban lehetőség van tárhelyek hozzáférésére. Ezek az úgynevezett "Mailbox-ok" tárolhatnak üzeneteket s feladó és a címzett címeivel, ugyanúgy, mint a dátummal és még sok egyéb információval. Távoli „postázás” esetén a csomagrádió segítségével úgy jut el a címzetthez a neki szóló hír, hogy közbenső állomások (további digipeaterek) továbbítják mindaddig, amíg a hozzá tartozó mailboxba nem jut.
Minden amatőrnek, aki először használja a mailboxot, először a nevét, majd az úgynevezett Home-Mailbox (MYBBS) kell megadnia. Ezt az „eredeti mailboxcímet” mindenki maga választja, és ingyenes. Általában egy olyan helyen szokás megválasztani azt, ahol a legrövidebb számunkra az elérési útja. A parancs, amivel be lehet jegyezni, így hangzik:
MYBBS DB0ACH (természetesen a saját mailboxunk a hívójelét kell megadni),
vagy BayCom rendszereknél a következőképpen:
a f db0ach
Ezt a MyBBS információt minden digipeater megkapja, így minden mailbox automatikusan tudja, hova kell egy üzenetet továbbítania, hogy mint címzett megkapjuk.
Az A-paranccsal (alter parancs) kiadásával végezhetjük el egy mailboxban a személyes beállításokat. Az alter parancshoz tartozó segítséget a következő paranccsal lehet előhívni:
help alter vagy h a
egyszer feltétlenül írjuk be, és nézzük végig a lehetőségeket. Nézze meg a BO506 feladatot! A
alter name vagy a n
például, a nevünket (keresztnevünket) tehetjük közzé. Ezen a néven fog szólítani a MYBBS-ünk, ahányszor belépünk oda.
Ennek a rádióforgalmazási módszernek az előnye, hogy a mailboxra egyidejűleg nem csak egy állomással lehet kapcsolódni. Egy újabb kapcsolat létrehozása után külön ablakban lehet megnézni, érkezett-e újabb levél.
Egy második, nagyon érdekes lehetőség ami hasznos lehet, hogy a mailboxból nem csak egyszerre, hanem különböző rendezési elvek szerint is le lehet kérni az üzeneteket. Minden amatőr raktárohatja az üzeneteit a mailboxban, és ha úgy gondolja hogy mások számára is érdekes lehet az, tovább is küldheti másoknak. Ezeket a leveleket bármelyik amatőr elolvashatja. Ez tulajdonképpen egy aktuális gyűjtemény az érdekes levelekből, amik közül válogatni lehet, és ha valamelyiket érdekesnek találjuk, elolvashatjuk.
Az üzeneteket az áttekinthetőség érdekében úgynevezett könyvtárakba (DIR - Directory) rendezhetjük. Ezek hasonlóak a számítógép faszerkezetű könyvtáraihoz.
Ezek jegyzékét a következőképpen olvashatjuk ki:
DIR BOARD vagy rövidítve d b
12. kép: Részlet egy mailbox könyvtáraiból
Lehetőség van csak egy bizonyos terület listázására is:
L TECHNIK 10-20
Ezzel a paranccsal a „Technik” könyvtár üzeneteit íratjuk ki a 10-től a 20-ik. Ha például az elsőtől kezdve mindegyiket ki szeretnénk íratni, azt a következőképpen tehetjük meg:
L TECHNIK 1-
De lehetőség van az utolsó öt kiíratására az alábbiak szerint:
L COMPUTER -5
Feladat
Milyen paranccsal lehet lekérdezni egy mailboxban a Software könyvtár üzeneteit a 30-tól a 33-ig? Ha az ember gyakori felhasználó egy mailboxban, a Check-parancs (C) nagyon hasznos lehet. A következő parancs segítségével az utoljára bevitt 20 üzenet lehet megnézni:
C 1-20
Fontos a törlés parancsa. Ezzel az üzeneteinket törölhetjük, amik szükségtelenné váltak, és feleslegesen foglalják a tárolóhelyek kapacitását:
E DJ4UF 5
Fenti példában a saját hívójelünkre érkezett ötödik számú levelet töröltük. Ezt is kibővíthetjük több paraméterrel:
E DJ4UF 2-6
példa arra az esetre, ha az egyes számú levelünket el szeretnénk tenni, mivel később válaszolni szeretnénk rá. Egy üzenete küldése az adás paranccsal (S) történik:
S DF7KX Udvozlet
Fenti példában DF7KX-nek küldtünk egy levelet, Üdvözlet tárggyal. Az üzenet automatikusan továbbítódik DF7KX felé, ha a rendszer ismeri az „eredeti BBS-ét”. Máskülönben nekünk kell megadni a cél elérési útját:
S W4AKG @K0AAS.TEN.USA.NA
vagy
S DL8MBT @DB0AAB.BAY.DEU.EU
A hívójel után az úgynevezett kukacot („at”, @) követően megadjuk a célállomás hívójelét, ponttal elválasztva a régióra való utalást, az ország rövidítését, majd a kontinenst.
A kontinenseket két betűvel rövidítik: AF Afrika, AS Ázsia, AU Ausztrália, EU -Európa, NA Északamerika, SA Délamerika. Az országneveket három betűvel rövidítik, ami szerint például: DEU Németország, CHE Svájc, AUT Ausztria, BEL Belgium, DNK, Dánia, FIN Finnország, FRA Franciaország, ITA Olaszország, NLD Hollandia, SWE Svédország, SLO Szlovákia és így tovább. Ezek a rövidítések hasonlóak az interneten használt rövidítésekhez.
Léteznek úgynevezett Bulletin-üzenetek. Ezek nem csupán meghatározott felhasználóknak szólnak, hanem csoportok kapják. Segítségükkel például fel lehet tenni a Software könyvtárba egy mindenkihez szóló kérdést, ha az embernek egy amatőrprogrammal nehézsége akadt. A bejegyzést például a következőképpen lehet elvégezni:
S SOFTWARE @DL Problema a WinZippel
Ezzel a parancsszerkezettel a Software könyvtárba írtunk egy levelet, amit a DL prefixű állomások fognak megkapni. Az üzenetünk tárgya „Probléma a Winzippel”. Ha a mailbox a parancsot rendben megkapta, egy üzenetet ír vissza:
=>Senden einer Nachricht an SOFTWARE @DL. Geben Sie den Text ein. Ende mit NNNN oder CTRL-Z
Ezután kell megírni az üzenet szövegét, a végén az N betű négyszeri lenyomásával, vagy a CTRL-Z billentyűk együttes lenyomása által kapott karakter elküldésével jelezzük, hogy a szöveg végére értünk.
Ha elolvasunk egy levelet, és rögtön válaszolni is szeretnénk, nem kell a célállomás hívójelét, elérési útját, stb. beírni, elegendő kiadni a
REP
parancsot. Ekkor az üzenetünk automatikusan a feladóhoz jut, a tárgyban az eredeti szövegrész kiegészül a „RE:” előtaggal. A mailbox ezután fog arra kérni, hogy a szövegrészt írjuk meg.
Sok lehetőség van, amit nem tudunk bemutatni. A segítség parancs (HELP) a mailbox utasításait összegyűjtve mutatja be, valamint HELP SEND a HELP LIST, stb. utasításkapcsolatok kiadásával részletes magyarázathoz juthatunk.
Egy nagyon fontos parancs, ami a kapcsolat lebontását végzi:
Quit vagy rövidítve Q
Ezzel a paranccsal a mailboxból ismét visszatérhetünk a digipeaterhez. Egy további Q paranccsal vagy az ESC D billentyűkombinációval pedig az előző csatlakozott digipeaterre.
Kódolás (7Plus)
Egyes adatokat (például Word formátumú szövegeket vagy képeket) a csomagrádió kétféleképpen továbbíthat: bináris adatként vagy kódolva.
Egyszerű lehetőség az adatot binárisként átvinni. Ezért kiválaszthatjuk a paketprogram menüjében az "Adat - adás - bináris" parancssort, vagy ehhez hasonlót. Persze így nem lehet nagy adatot átvinni, legfeljebb 30 kilobájtnyit. Ugyanis ha az átvitelnél akár egy kis rész is megsérül, az egész átvitt adattömeg használhatatlan lesz. Hsszabb adatokat először kis darabokra kell felszeletelni a BINSPLIT (BS) programmal, amit bármelyik mailboxból meg lehet szerezni.
Egy másik lehetőség az adatok szövegformátumba való konvertálása (alakítása) ezzel egyidőben történő kis részekre darabolása. Ezt végzi el a 7PLUS nevű program, ami egy pakettrádiós amatőrnek alapvető felszerelése.
Hogy miként kell kezelni a 7PLUS programot, a www.qsl.net/dj4uf weboldalon "Funktechnik" címszó alatt található. Nézze meg a BO507 feladatot!
Prüfungsfragen
BC505 Welche Gruppe enthält die richtig dargestellte Bedeutung der folgenden Begriffe aus dem Amateurfunksprachgebrauch?
a)
Repeater unbesetzte, automatisch betriebene, feste Relaisfunkstelle für Telefoniebetrieb.
Digipeater unbesetzte, automatisch betriebene, feste Datenrelaisstation für Packet-Radio.
b)
Repeater unbesetzter, automatisch betriebener Peilfunksender für Telefoniebetrieb.
Digipeater unbesetzter, automatisch arbeitender Packet-Radio-Rundspruchsender.
c)
Repeater besetzt betriebene, automatische Relaisfunkstelle für Telefoniebetrieb.
Digipeater besetzt betriebene, automatische Datenrelaisstation für Packet-Radio.
d)
Repeater besetzt betriebene Telefonie-Relaisfunkstelle mit Sprachaufzeichnung und Sprachwiedergabe.
Digipeater besetzt betriebene, automatische Datenrelaisstation für Packet-Radio.
BC506 Welche Gruppe enthält die richtig dargestellte Bedeutung der folgenden Begriffe aus dem Amateurfunksprachgebrauch?
a)
Digipeater unbesetzte, automatisch betriebene, feste Datenrelaisstation für Packet-Radio.
Mailbox Datenbank mit allgemeinen Zugriff zum Abspeichern und Auslesen von Informationen.
b)
Digipeater unbesetzter, automatisch arbeitender Packet-Radio-Rundspruchsender.
Mailbox "Briefkasten", mit Sysop besetzt betriebene Funkstelle mit integriertem Rechner.
c)
Digipeater besetzt betriebene, automatische Datenrelaisstation für Packet-Radio.
Mailbox
automatisch betriebene mobile Funkstelle mit integriertem Rechner.
d)
Digipeater besetzt betriebene, automatische Datenrelaisstation für Packet-Radio.
Mailbox Datenbank mit allgemeinen Zugriff, kann bei einem Digipeater angeschlossen sein.
TE505 Welche der nachfolgend genannten Einrichtungen würden Sie an einen Terminal-Node-Controller (TNC) anschließen um am Packet-Radio-Betrieb teilzunehmen ? a) Einen geeigneten Transceiver und ein Terminal oder Computersystem. b) Eine IBM-MF-kompatible Tastatur und ein Modem. c) Ein Multifunktionsmikrofon mit DTMF-Tastatur, einen Monitor und ein Modem. d) Einen Up-/ Down Konverter und einen Monitor.
TE506 Beim Aussenden von Daten in der Betriebsart Packet-Radio muss nach dem Hochtasten des Senders eine gewisse Zeitspanne gewartet werden, bevor mit der Datenübertragung begonnen werden kann. Wie heißt der Parameter mit dem diese Zeitspanne eingestellt wird, wovon hängt er ab, und in welcher Größenordnung liegt er in der Regel ? a) TX-Delay; vom Einschwingverhalten des Senders und der Zeit bis die Gegenstelle empfangsbereit ist; 5 bis 500 ms. b) DWAIT; von dem im Computer verwendeten Prozessortyp und dessen Taktgeschwindigkeit; 0,5 bis 5 ms. c) RX-Delay; vom Einschwingverhalten des Empfängers der Gegenstation und der Anzahl der Benutzer auf der verwendeten Frequenz; 0,005 bis 0,5s. d) Frack; von der Zeit bis die Gegenstelle empfangsbereit ist und der Geschwindigkeit des eigenen Computers; 0,5 bis 5 ms.
TE507 Was versteht man unter DAMA bei der Betriebsart Packet-Radio? a) Anforderungsbezogener Mehrfachzugriff. Die TNC der Teilnehmer werden vom Netzknoten abgefragt und gehen nur nach Aufforderung des Netzknotens auf Sendung. b) Automatische Bitratenerkennung. Ein Netzknoten stellt sich automatisch auf die Bitrate des Anwenders ein. c) Automatische Speicherbereichszuweisung bei Digipeatern. Nach Verbindungsaufbau wird der Speicher für Store & Forward Betrieb bereitgestellt. d) Asynchrone Zusammenführung der Netzzugänge. Die Signale der Teilnehmer und Linkstrecken werden dem Netzknoten asynchron zugeführt.
BO500 Mit welcher Tastgeschwindigkeit würden Sie auf einen CQ-Ruf in RTTY antworten? a) die Geschwindigkeit passt sich automatisch an. b) mit der halben Geschwindigkeit des empfangenen Signals. c) mit der doppelten Geschwindigkeit des empfangenen Signals. d) mit der gleichen Geschwindigkeit des empfangenen Signals.
BO501 Was ist mit dem Begriff "monitoring" in Packet-Radio gemeint? a) Eine Empfangsstation zeigt alle Nachrichten auf einer PR-Frequenz an. b) Die Bandwacht beobachtet den Datenaustausch auf einer PR-Frequenz. c) Die Regulierungsbehörde zeichnet den Datenaustausch auf einer PR-Frequenz auf. d) Eine Empfangsstation zeigt nur fehlerhafte Pakete von Nachrichten auf einer PR-Frequenz an.
BO502 Was ist beim Funkverkehr - insbesondere bei längeren Nachrichten - mit einer Mailbox zu beachten? a) Bei längeren Nachrichten ist eine Aufteilung auf kürzere Teilnachrichten angebracht. b) Die Nachrichten sind möglichst in einer langen Nachricht zusammenzufassen, um die Frequenz durch das Schreiben und Lesen nicht zu häufig zu beaufschlagen. c) Die Nachrichten sind möglichst zusammenzufassen, weil sonst bei einzelnen kürzeren Nachrichten der Digipeater zuviele Stationen gleichzeitig bedienen müßte. d) Die Nachrichten sind möglichst zusammenzufassen, um die Frequenz durch das Schreiben und Lesen nicht zu häufig zu beaufschlagen. Kurze Teilnachrichten sind unangebracht.
BO503 Wie lautet der Befehl mit dem man sich von einem Digipeater aus zu einem anderen Digipeater mit dem Rufzeichen DBŘMZ verbinden lassen kann? a) C DBŘMZ b) S DBŘMZ c) L DBŘMZ d) E DBŘMZ
BO504 Mit welchem Befehl kann die Verbindung mit einer Mailbox im Packet-Radio beendet werden? a) Q...Quit - Befehl. b) C...Cancel - Befehl. c) F...Finish Traffic - Befehl. d) E...End Traffic - Befehl.
BO506 Mit welchem Befehl können die benutzerspezifischen Parameter z.B. bei einer BayCom-Packet-Radio-Mailbox abgefragt oder angepasst werden? a) A...Alter - Befehl. b) P...Parameter - Befehl. c) C...Change - Befehl. d) O...Optionen - einstellen/abfragen
BO507 Wozu dient "7 plus" beim Packet-Radio-Betrieb? a) Zum Kodieren und Zerteilen von Dateien sowie der Rückgewinnung kodierter und zerteilter Dateien. b) Zur elektronischen Fälschungssicherung von Texten oder Dateien beim Betrieb mit einer Mailbox. c) Zum Kodieren von Dateien um sie gegen unbefugtes Lesen zu schützen. d) Zum Umsetzen von Dateien von Textformat in das HTML-Format.
BN500 Was ist Simplexbetrieb? a) Senden bzw. Empfangen mit minimaler Senderleistung. b) Senden bzw. Empfangen über kurze Entfernung. c) Senden bzw. Empfangen mit unterschiedlichen Sende- und Empfangsfrequenzen. d) Senden bzw. Empfangen mit gleicher Sende- und Empfangsfrequenz.
Prüfungsfragen-Test
Sie können sich selbst testen, indem Sie in folgender Tabelle auf die einzelnen Fragen klicken. Denken Sie aber an Ihre Telefonkosten, wenn Sie online sind! [16]BC505 [17]BC506 [18]TE505 [19]TE506 [20]TE507 [21]BO500 [22]BO501 BO502 [23]BO503 [24]BO504 [25]BO506 [26]BO507 [27]BN500
Haben Sie nur einen oder zwei Fehler? Sehr gut! Nur drei oder vier Fehler? Gut! Es waren schwere Aufgaben.
© http://tankonyv.ham.hu, utolsó módosítás: 2023.09.03. 00:34
Eredeti mű: © Eckart Moltrecht DJ4UF, http://www.amateurfunkpruefung.de