Az ellenállásMiután az előző fejezetben az áram és a feszültség kapcsolataként megismerkedtünk az ellenállás fogalmával, továbbá az ellenállás értékét az Ohm-törvény segítségével az elektromos paraméterekből kiszámítottuk Ebben a fejezetben pedig megismerjük, hogy miként számítható ki az ellenállás értéke a geometriai méretekből és az anyagtulajdonságokból. Továbbá megismerkedünk az ellenállás, mint fizikai alkatrész felépítésével és megtanuljuk felismerni egy áramkörben. Az első fejezetből már ismert, hogy az elektromos áram akkor folyik, ha az elektromos töltéshordozókat - rendezetten, egy irányban - elmozdítják. A szigetelőknél a töltéshordozókat nem lehet elmozdítani, mert az elektronok erősen az atomhoz vannak kötve. Hogyan néz ki ez fémeknél? Az elektronok az atom külső héjáról már szobahőmérsékleten az atomi kötésekből szabadon elmozdíthatók. Ezért a fémeknél elegendő szabad töltéshordozó áll rendelkezésre az elektromos töltés szállítására. Egy köbcentiméter rézben például 1023 (ami leírva 1 után 23 nulla) szabadon mozgatható elektron található. Ezért a rákapcsolt feszültség hatására áram tud rajta átfolyni. Az áram folyik a vezetőben, például egy izzólámpa izzószálán keresztül, az elektronoknak át kell paszírozódniuk a vezető atomjai közt. A szobahőmérsékletű atomok eközben nincsenek nyugalomban, hanem ide-oda vibrálnak. Ráadásul ez a vibráció annál erősebb, minél magasabb a hőmérséklet. A mozdítható töltéshordozók a vezetőn keresztüli útjuk során állandóan összeütköznek az atomokkal és ezért lefékeződnek. A vezetők az áramfolyás útjában ellenállást tanúsítanak. Ezt az ellenállást nevezzük elektromos ellenállásnak. A fajlagos ellenállásMitől függ az ellenállás értéke? Hosszú huzaloknál az elektronok rendezett mozgását sok atom akadályozza, amin keresztül kell haladniuk. Ezért is nő az ellenállás értéke, a növekvő hosszal. Minél kisebb a keresztmetszet, annál erősebben lesznek a töltéshordozók akadályoztatva, ez szintén az ellenállás értékét növeli. Az ellenállás értéke(R) tehát növekszik
Ezen kívül az ellenállás függ még az anyagtól, mert léteznek jó és rossz vezetők, aszerint hogy mennyi szabad elektron áll rendelkezésre. Ezt az anyagállandót fajlagos ellenállásnak nevezzük, és a görög rho betűvel jelöljük. A vezető ellenállása az alábbi képlettel számítható ki:
Ebben a képletben az elektromos ellenállás (R) ohm-ban (Ω), a vezető hossza (l) méterben és a keresztmetszete (A) négyzetmilliméterben van megadva. A fenti egyenletből levezethető a fajlagos ellenállás mértékegysége.
Minél kisebb a fajlagos ellenállás értéke, annál jobban vezet a vezető. Az ezüst vezetőképessége jobb, mint az aranyé. Csak az arany nem oxidálódik, ezért alkalmasabb csatlakozófelületek kialakítására, mint az ezüst. Az ón (forrasztó ón) a rézhez képest viszonylag rosszul vezet. Tehát a rézhuzal végét nem szabad ónozni, ha csatlakozásra szolgál. Ehhez a témához egy vizsgakérdés is található a fejezet végén. 1. példa: Egy fojtótekercsnek egyik tekercse CuZ-ből (zománcszigetelésű rézhuzalból) van. A huzal átmérője d=0,4 mm és a hossza l=800 m. Mekkora az ohmos ellenállása ennek a tekercsnek? Megoldás: Mindenekelőtt a vezeték keresztmetszetét kell kiszámítanunk, amihez az átmérő adott.
A huzal ellenállása ezzel a keresztmetszettel lesz kiszámítva.
Gyakran találkozhatunk a fajlagos ellenállás helyett a fajlagos vezetőképességgel. Ezt a görög kappa betűvel jelölik. A vezetőképesség azonban nem más, mint a fajlagos ellenállás reciproka. A fajlagos vezetőképesség fogalma az első fejezetben elhangzottakkal lett előkészítve. Az inverz értékkel kapott számok nagyobbak 1-nél, amik könnyebben megjegyezhetők, mint a 0,00... értékek. 2. példa: Mekkora a réz elektromos vezetőképessége? Megoldás: a fajlagos ellenállást kiolvashatjuk a fenti táblázatból, és kiszámíthatjuk a reciprokát.
Az 56 kezelhetőbb szám, mint a 0,0179. Így az ellenállás kiszámítására a képlet az alábbira módosul:
Az ellenállások fajtáiAz ellenállások lehetnek állandó értékűek, változtathatóak és változó értékűek. A változtatható ellenállások esetén az ellenállásérték beállítható (potenciométer vagy trimmer). A változó ellenállások ellenállása egy fizikai mennyiség hatására változik. Ilyen például a hőmérséklet változás hatására az ellenállását növelő (PTK) illetve a csökkentő (NTK) ellenállás, vagy a feszültség hatására változó ellenállás (VDR).
Az állandó értékű ellenállásoknál megkülönböztethetünk szénréteg ellenállást, fémoxid ellenállást, fémréteg ellenállást és huzalellenállást.
A szénréteg ellenállásoknak egy vékony szénréteg az anyaga, amit egy kerámia hordozóra gőzölnek fel. Nagy ellenállásértékek érhetők el csigavonalban történő köszörüléssel. A szénréteget rásütött lakk vagy műgyanta bevonattal védik meg a mechanikai hatásoktól. Erre a bevonatra viszik fel - meghatározott sorrendben - azokat színgyűrűket, amelyekből kiolvasható az ellenállás névleges értéke és tűrése. Régebbieken színgyűrük helyett számokkal találkozhattunk. Ezek a szénréteg ellenállások 1/10-től 2 W terhelhetőségig készülnek. A fémoxid ellenállások induktivitás-szegények, ezért nagyon magas frekvenciás áramkörben is alkalmazhatók; továbbá ugyanakkora méretű ellenállás lényegesen nagyobb terhelést bír, mint a szénréteg ellenállás. A fémréteg ellenállások ellenállásanyaga nemesfémből vagy vékony fémfilmből áll. Erre az ellenállástípusra jellemző a nagy pontosság és a precíziós illetve méréstechnikai alkalmazhatóság.
A huzalellenállások kerámia szigetelőtestre, ellenálláshuzal feltekercselésével készülnek. Sokkal nagyobb a terhelhetőségük, mint a rétegellenállásoknak, azonban nagy hátrányuk a frekvenciafüggésük, mivel a tekercselés miatt nagy az induktivitásuk.
A változtatható ellenállásokat túlnyomórészt beállítható osztásarányú feszültségosztóként alkalmazzák. Mivel egy ilyen feszültségosztóval (lásd következő fejezetet) különböző feszültségpotenciálokat lehet beállítani, erre az építőelemre is a potenciométer (röviden: poti) szó ragadt rá. (4. ábra) A és E az ellenállás kezdetét és végét jelöli. S jelöli az állítható megcsapolást. Ez leggyakrabban egy csúszóérintkező (csúszka). Huzalellenállás esetén a csúszka egy sík, kör alakú rendezett pálya mentén csúsztatható. Orsó alakú potenciométereknél az ellenálláspálya egy orsó mentén egyenesvonalban húzódik. Változtatható ellenállásokat további két csoportra bonthatjuk: lineáris és logaritmikus. Ez utóbbit használjuk például hangerőszabályozókban. Ellenállások értékének jelölése színkóddalKorábban az ellenállás névleges értékét számokkal írták le. Az alkatrész beültetésénél vigyázni kellett arra, hogy ez a felirat felülre kerüljön. Automatikus beültetőgépeknél ez elég nehezen érhető el. Továbbá a korszerű ellenállások kis mérete miatt már nem férnek rá olvashatóan a betűk és számok. Különösen igaz ez az SMD-alkatrészekre (surface mounted device), ahol már csak mm-es méretekkel találkozunk. A névértéket nemzetközi egyezményes színgyűrűs jelöléssel adják meg. Ellenállásoknál az első gyűrű az alkatrész egyik végéhez közelebb van. 4 és 5 gyűrűs jelölés létezik. 4 gyűrűs jelölés esetén az első 3 gyűrű az értéket; a negyedik a tűrést jelöli. 5 gyűrűs rendszerben - a precíziós ellenállásokhoz - 4 gyűrű adja meg az értéket és az 5. gyűrű a tűrés. Az első gyűrűk mindenképp számot jelölnek, a tűrés előtti gyűrű egy 10 hatványát jelzi, azaz a nullák számát.
1. példa: Egy ellenállásnak a következő 4 színgyűrűje van: narancs - fehér - piros-arany. Mi az ellenállásértéke? Megoldás: narancs=3; fehér=9; piros="00"; arany=5%, tehát 3900 ohm 5% tűréssel. 2. példa: Egy fémréteg ellenállásnak 5 gyűrűje van. Barna-barna-zöld-piros-piros. Mekkora az értéke? Megoldás: barna=1; barna=1; zöld=5; piros="00"; piros=2%, tehát 11500 ohm (11,5 kohm) és 2% a tűrése. 1. feladat: Derítse ki a következő ellenállások ellenállásértékét a rajtuk található színgyűrűk alapján. Írja le a számokat illetve a nullákat a színek alá, és írja a legutolsó mezőbe az értékét.
Az ellenállás tűréseAz ellenállásnak van egy névleges értéke, de ez nem minden adat róla. Az átlagos elektronikai kapcsolásokban az ellenállások 10% tűréssel találhatók meg. Az IEC szabvány E12-nek nevezi ezt a sort, amelyben a szám azt jelöli, hogy dekádonként (10-szeres érték) hány ellenállás található. Az E12 sor névleges értékei 10 és 99.9 között: 10 - 12 - 15 - 18 - 22 - 27 - 33 - 39 - 47 - 56 - 68 - 82 Ez a nemzetközi szabványsor 1 ohm - 10 megaohm-ig megy a fentiek szerint. Tehát létezik 100 - 120 - 150, vagy 1,0 - 1,2 - 1,5 érték. Az E12-es szabványsorban 12 ellenállásérték található dekádonként. Az ellenállás értéktűrése ± 10%. Az érték eloszlásokat szemlélteti az alábbi ábra.
Példa: Melyik a legnagyobb és legkisebb lehetséges értéke egy ezüst tűrés-színgyűrűs ellenállásnak, ha ez az egyik ellenállás 18 kohm és a másik 22 kohm-os? Megoldás: 18 kohm 10%-a 1,8 kohm. Rmax = 18 kohm + 1,8 kohm = 19,8 kohm A 22 kohm 10%-a 2,2 kohm Rmax = 22 kohm + 2,2 kohm = 24,2 kohm A fenti példából jól megfigyelhető, hogy a 18 kohm-os ellenállás legnagyobb lehetséges értéke 19,8 kohm, a 22 kohm-os ellenállás legkisebb lehetséges értéke is 19,8 kohm. Az E12-es soron kívül, ahol 12 ellenállás-névérték található dekádonként, létezik E24 (arany tűrésgyűrűs) 24 ellenállás-névérték/dekád gyakorisággal, amely tűrése 5%. Az E48-as (vörös gyűrűs) sor 48 érték/dekádból áll, és 2% a tűrése, az E96-os sor 96 névérték/dekád osztású és 1% pontos. Az ellenállások hőfüggéseEz a fejezet nem követelmény vizsgán. Elég annyit tudni, hogy léteznek pozitív hőfoktényezőjű ellenállások (PTK), amelyek a hőmérséklet növekedtével növelik ellenállásukat, és vannak negatív hőfoktényezőjű ellenállások, amelyek a hőmérséklet növekedtével veszítenek ellenállásukból. Ez utóbbiakat NTK ellenállásoknak hívjuk. Bővebben a témáról Eckart K. W. Moltrecht, DJ4UF német nyelvű „Amateurfunk-Lehrgang für das Amateurfunkzeugnis Klasse 1 und 2” címü könyvében olvashatunk. Tesztkérdések a 7. fejezethezNézzük át még egyszer az E12-es szabványsort és a színkódokat, és csak utána álljunk neki a tesztkérdéseknek. Csak egyetlen válasz helyes. 1) Melyik fizikai tulajdonságuk miatt vezetnek jól a fémek?
2. Egy vezető hosszát megduplázzuk. Mekkorára változik az ellenállása az eredetihez képest?
3. Egy kapcsolásban az ábra szerinti jellel találkozunk. Melyik építőelemet jelöli?
4. Az E12-es ellenállás sor 12 féle ellenállást tartalmaz dekádonként. Melyik ellenállásérték nem szerepel az alábbiak közül benne? 100, 120, 150, 180, 200, 270, 330, 390, 470, 560, 680, 820
5. Melyik színkód jelöli a 10 kiloohm ±10 százalékos?
6. Egy rétegellenálláson az alábbi gyűrűk olvashatók: sárga - lila - barna - piros. Melyik ellenállásról van szó?
7. Egy rétegellenállás színgyűrűi vörös - vörös - vörös - arany.
8. Kell egy olyan ellenállás, ami biztosan kisebb 800 ohmnál, de biztosan nagyobb, mint 400 ohm. Milyen névleges értékűt válasszunk, és mekkora lehet maximálisan a tűrése?
VizsgakérdésekTC512*) Mekkora az ellenállása egy rézhuzalból készült huzaltekercsnek, ha 1,8 méter hosszú 0,2 mm átmérőjű huzalból áll.
TC516: Egy 10 kohm-os ellenálláson 0,03 A áram folyik. Mekkora feszültség mérhető az ellenálláson?
TC517: Egy 10 kohm-os ellenállás maximálisan 1 Watt teljesítményt képes leadni. Mekkora feszültség kapcsolható rá, hogy még ne terheljük túl?
TC527: Mekkora értéket jelent egy négy gyűrűs ellenálláson a barna fekete zöld színgyűrű?
TC528: Egy 4 színgyűrűs ellenálláson a sárga lila narancs mekkora ellenállást jelöl?
TC529: Egy 4 színgyűrűs ellenálláson a piros, lila, narancs mekkora értéket jelöl?
TC530: Egy 4 színgyűrűs ellenálláson a zöld kék piros mekkora ellenállást jelöl?
TC531: Egy 4 színgyűrűs ellenálláson a barna fekete fekete mekkora ellenállást jelöl?
TC532: Egy 4 színgyűrűs ellenálláson a barna, fekete piros az alábbi értéket jelöli:
A megoldások a honlap függelék menüjében lesznek majd megtekinthetők. Vizsgakérdések-teszt
© http://tankonyv.ham.hu, utolsó módosítás: 2023.09.03. 00:33 |