Teljesítmény, munkaIsmétlésEz a fejezet nagyon fontos elektrotechnikai elméleti alapokat tartalmaz, amelyek nélkül nehéz lenne a továbbiakat megérteni. Az elsajátításhoz segítséget nyújt a sok gyakorló feladat, amelyek az Ohm-törvényhez, teljesítményhez, munkához kapcsolódnak. Időközben megismerkedtünk a feszültség és a villamos áramerősség fogalmával, valamint a váltakozó-áramú mennyiségekkel, mint például a frekvencia, hullámhossz stb.
A megismert mennyiségek között már felírható a következő kapcsolat:
A következő oldalakon a feszültség és áram kapcsolatára visszavezethető fogalmakról lesz szó. Az Ohm-törvényA következő ábrán egy kísérlet látható. Ha növeljük a forrásunk feszültségét, akkor az áramkörbe kötött izzó fényesebben világít. Ez azt mutatja, hogy akkor nagyobb áram folyik az áramkörben.
Végtelen nagy áram nem folyhat a körben. Az izzóban lévő vezető szál ellenállása korlátozza a kialakuló áram nagyságát. Az ellenállást befolyásolja a vezetőanyagban lévő szabad elektronok száma, valamint az anyag rácsszerkezete. Ezekről a további fejezetekben lesz szó részletesen. Az izzólámpa ellenállását és minden más ellenállást a következő szimbólummal ábrázoljuk:
Az R betű az ellenállás mennyiségének jele (az angol resistor szóból származik), a mértékegysége pedig ohm, jele: Ω. Definíció: Ha a fogyasztóra kapcsolt 1 V feszültség hatására 1 A áram folyik, akkor a fogyasztó ellenállása 1 ohm. A mértékegységet 1970-ben határozták meg pontosan: Az elektromos ellenállás származtatott SI egysége az ohm (1 ohm az ellenállása annak a homogén szerkezetű fém vezetőnek, amelynek két pontja között, állandó hőmérsékleti viszonyok között, 1V feszültség hatására, állandó erősségű, 1 A nagyságú áram folyik.) Tehát bármelyik két mennyiségből meghatározható a harmadik.
Első kísérlet: Állandó ellenálláson (10 ohm) változtatjuk a feszültséget és mérjük az áramot.
A mért értékeket egy U-I diagramon ábrázolva egy egyenes pontjait kapjuk. Ha az egyenest megrajzoljuk, láthatjuk, hogy az origón halad át, tehát 0 feszültség esetén nem folyik áram. Ha megismételjük a mérést egy másik (pl 20 ohm-os) ellenállással, akkor is az látható, hogy kétszer akkora feszültség hatására kétszer akkora áram folyik. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy feszültség és az áramerősség egyenesen arányos. Írásban: U~I. Második kísérlet: Az áramot állandó értéken tartva (2 A) változtatjuk az ellenállást. Mérjük az áram fenntartásához szükséges feszültséget.
Látható, hogy az ellenállás és a feszültség között is egyenes arányosság van: R~U. Mindkét tapasztalt kapcsolatot az Ohm-törvény írja le:
Az Ohm-törvény segítségével megismerhettük a kapcsolatot két alap menyiség, a feszültésg és az áramerősség között. A kapcsolat érvényes egyenáram (DC) és váltakozó mennyiségek (AC) esetén is. Első példa: Mekkora feszültség szükséges egy jelfogó működtetéséhez, ha 50 ohm-os tekercsén 120 mA-nek kell átfolyni ahhoz, hogy az érintkezők meghúzzanak? Adott: R = 50 ohm, I = 120 mA = 0,12 A Második példa: Egy elektronikus eszközre 24 V feszültséget kapcsolva 15 mA áram indul meg a körben. Mekkora az eszköz ellenállása? Adott: I = 15mA = 0,015 A; U = 24V Érdemes megjegyezni (villamos szakember számára hasznos lehet):
Ezek segítségével a 2. példa gyorsan számítható:
Első gyakorlat:
Egy háromállású kapcsolóval három különböző értékű ellenállást kapcsolhatunk az áramkörbe. Mekkora áramerősség mérhető az egyes esetekben? Megoldás (egészítsük ki a táblázatot):
A megoldás helyessége könnyen ellenőrizhető, hiszen az ellenállás kétszeresére változtatásával az áramerősségnek mindig felére kell csökkennie. Második gyakorlat:
Az ábrán látható tranzisztoros kapcsolásban lévő munkaellenállás értékét kell meghatározni. A kapcsolás tápfeszültsége 12 V. Azt szeretnénk, hogy a tápfeszültség fele legyen a munkaellenálláson. A tranzisztor NF erősítőként alkalmazására 2 mA kollektoráramot ír elő a gyártó. Mekkora értékű kollektor ellenállást válasszunk? A) 6 kohm B) 3 kohm C) 333 ohm D) 166 ohm A villamos teljesítményA szükséges teljesítmény függ a fogyasztó ellenállásának nagyságától. Mekkora a maximális teljesítmény az előző tranzisztoros kapcsolásban szereplő ellenálláson? A kérdés megválaszolása a következő sorok után már egyszerűbb lesz. Ha egy ellenálláson áram folyik, akkor az ellenálláson hő termelődik (vasaló, izzó). Ez a teljesítmény növekszik, ha akár a feszültség, akár az áramerősség növekszik a fogyasztón. Az elektromos teljesítmény jele: P (az angol power szóból), az áram és feszültség szorzataként számítható.
A teljesítmény mértékegysége a watt [W], V*A. A fogysztón lévő teljesítmény 1 W, ha 1 V feszültség hatására 1 A áram folyik rajta keresztül. 1 W = 1 V * 1 A Gyakran használjuk a következő prefixekkel teljesítmény mértékegységét:
A P = U*I kiszámítási mód alapvetően csak egyenáram esetén igaz minden esetben. Váltakozó mennyiségek esetén csak akkor használható, ha a feszültség és áram között nincs fáziseltérés, azaz csak tisztán ohmos terhelés van az áramkörben. (Bővebben lásd. a 3. fejezetben) Részletesebben nem foglalkozunk most ezzel a témakörrel, mert ennyi elegendő a rádióamatőr vizsgához. Példa: Mekkora a teljesítmény a második gyakorlatban szereplő ellenálláson, ha a 6 V feszültség hatására 2 mA áram folyik át rajta? Adott: U = 6 V; I = 2 mA Keressük: P Megoldás: P = U*I P = 6 V * 2 mA = 12 mW Tehát mindössze 12 mW (hő)teljesítmény adódik az ellenálláson (Joule-hő). Harmadik gyakorlat: Egy mobil adó-vevő adáskor 100 W teljesítményt vesz fel az autó 12 V-os rendszeréből. A) 1200 A B) 16,6 A C) 8,33 A D) 0,12 A Ha nincs megadva a feszültség és az áram, hanem csak a feszültség-ellenállás vagy a áram-ellenállás adott, akkor bármelyikből kiszámítható a hiányzó harmadik mennyiség és a teljesítmény. A következő formulák az Ohm-törvény segítségével levezetett kiszámítási módokat mutatják meg. a) Ha az ellenállás és az áramerősség ismert:
átrendezve:
b) Adott ellenállás és feszültség esetén.
átrendezve:
A bekeretezett formulát érdemes jól megjegyezni. Negyedik gyakorlat: Egy HF kimenőteljesítmény mérése alkalmával 100 V feszültséget mérünk az 50 ohm-os ellenálláson. A) 5 kW B) 500 W C) 200 W D) 2 W A villamos munkaAkár csak a mechanikában, a villamos munka jelölésére a W-t (angol Work szóból) használjuk legtöbbször. A munka a hosszabb ideig tartó egyenletes teljesítményt jelenti. W = P*t; munka = teljesítmény*idő A következő összefüggés megadja a villamos munkára vonatkozó legfontosabb összefüggést.
Ha a képletbe voltban, ampernem és másodpercben helyettesítjük az adatokat, akkor végül VAs-ot, vagy más néven Ws-ot (wattszekundum) kapunk. Megjegyzés: A munka alapegysége a Ws. De ez viszonylag kicsi egység, így sokszor használjuk helyette a kWh-t (kilowattóra). Ötödik gyakorlat: Hány Ws egy kWh? Megjegyzés: Az órát szekundumban kell behelyettesíteni! A) 3 600 000 Ws B) 60 000 Ws C) 3 600 Ws D) 60 Ws Erre az átváltásra szükség lehet, amikor a villamos energiáért fizetendő összeget számoljuk. Az áramszolgáltató felé a villamos munkáért fizetünk, nem pedig a teljesítményért. Fontos, hogy a teljesítményt mennyi ideig vettük fel a hálózatból. Példa: Egy számítógép 120 W teljesítményt vesz fel a hálózatból.
Megoldás:
Tehát a napi üzemeltetés 48 forintba kerül. Ezek szerint, ha valaki napi 10 órán át üzemeltet egy ilyen számítógépet, akkor az havonta közelítőleg 1500 forintba, azaz 6 euroba kerül. TesztfeladatokA fejezethez tartozó feladatok segítik a felkészülést a rádióamatőr vizsgára. A következő példákkal gyakorlatot szerezhetünk az Ohm-törvény, teljesítmény és munka számításában. TB504*) A villamos teljesítmény mértékegysége a ... A) joule. B) amperóra. C) kilowattóra. D) watt. TB506 A következők közül melyik a helytelen összefüggés?
TB507 Mekkora feszültség hatására folyik 2 A egy 50 ohm-os ellenálláson? A) 25 V B) 52 V C) 100 V D) 200 V TB508 Mekkora ellenálláson folyik 3 A a rákapcsolt 90 V feszültség hatására? A) 1/30 ohm B) 30 ohm C) 93 ohm D) 270 ohm TB525 Melyik az a sor, amelyikben mindkét összefüggés helyes?
TB526 Melyik az a sor, amelyikben mindkét összefüggés helyes?
TB527 Egy energiaforrás 230 V mellett 0,63 A-t szolgáltat. Mekkora munkát végez a forrás, ha 7 órán át ilyen paraméterekkel üzemel? A) 0,1 kWh B) 1,015 kWh C) 2,56 kWh D) 20,7 kWh TC500 Egy 10 kohm-os ellenállás maximális terhelhetősége (max. teljesítménye) 1 W. Mekkora az a legnagyobb feszültéség, amit az ellenállás károsodás nélkül elvisel? A) 3,16 V B) 31,6 V C) 10 V D) 100 V TC501 Egy 120 ohm-os ellenállás maximális terhelhetősége 23 W. Mekkora az a legnagyobb áram, amit az ellenállás károsodás nélkül elvisel? A) 19,2 mA B) 192 mA C) 43,7 mA D) 437 mA MegoldásokA fejezet folyamán előforduló gyakorlatok megoldásai: Első gyakorlat:
A helyes megoldások részletei a következő linken találhatók: Függelék TesztfeladatokA következő táblázatban a feladat számára kattintva megtekinthetők a megoldások.
Legalább 7 feladatot sikerült megoldani? Az elég. Ezek a példák a vizsgafeladatokhoz hasonló nehézségűek voltak.
© http://tankonyv.ham.hu, utolsó módosítás: 2023.09.03. 00:30 |