A forgalmazás

A rádióamatőr forgalmazás

Minden emberi közösség, társaság, így az amatõrök közössége is bizonyos fenntartással fogadja az újonnan csatlakozót, az ismeretlent. Sokban könnyíthetünk magunk is ezen a helyzeten, ha még a vizsga elõtt igyekszünk ennek a közösségnek tagjává válni. Ekkor már a vizsgára is a "bennfentesek" ajánlásával kerülünk, ami bizonyos helyzetekben elõnyükre válhat.

Mint az élet minden más területén, itt is akkor megy könnyen az integráció, ha betartjuk a csoport "játékszabályait". Az amatõr rádiózásban ezek a rádióforgalmazás szabályai. Mit mondunk egy "idegennek" (egy ismeretlen rádióamatõrnek), amikor megkezdjük vele az összeköttést?

Nagyon hasznos lehet, ha lehetõség van arra, hogy egy ismerõs amatõr felügyelete mellett bonyolíthatjuk le ez elsõ összeköttetésünket. Egy iskolai- vagy klubállomás is sokat jelenthet. A sávok forgalmának megfigyelésébõl is rengeteg tapasztalatra tehetünk szert.

A rövidhullámú és az ultrarövidhullámú rádióforgalom sokban különbözik egymástól. Rövidhullámon a partnerek legtöbbször nagyon távol vannak egymástól, URH-n FM üzemmódban viszont általában azonos településen találhatók. A továbbiakban csak ez utóbbira fogunk szorítkozni.

A csomgarádiós forgalmazásról már esett szó a 19. leckében. Ebben a leckében a közvetlen (szimplex) és a átjátszón történõ beszéd (fónia) forgalmazásról lesz szó. A lecke mondanivalója egyaránt érvényes a 2m-es és a 70cm-es sávra is.

FM szimplex forgalmazás

A frekvenciamodulációhoz szükséges sávszélesség kb. 12 kHz. A rendelkezésre álló frekvenciatartományt ennek megfelelõen egymástól 12,5 kHz-re elhelyezkedõ csatornákra lett osztva. Ezt tartománynak az ismerete feltétlenül szükséges, ld. a BE508 tesztkérdést.

2 m sáv 145,2125 - 145,5875 MHz
70 cm sáv 430,0125 - 430,387.5 és 433,050 - 434,775

MHz

Hogyan lehet ezeket a összevisszának tûnõ frekvenciatartományokat megjegyezni? Nem túl nehéz: egyelõre tekintsünk el a 12,5 kHz-tõl, és jegyezzük meg a 2m-es sávban a 145,200 - 145,600 MHz tartományt. Az adás azonban bizonyos sávszélességet igényel, ezért hogy ne "lógon ki" az adás ebbõl a tartományból, a sávszélektõl bizonyos távolságot kell tartani. Különben 145,200 MHz-en adva az adás egy része már nem a megengedett tartományba esne. Egy csatornányi távolságot kell tehát tartani. Mivel a csatornák szélessége (a csatornaraszter) 12,5 kHz, így a legkisebb használható frekvencia éppen ennyivel helyezkedik el 145,200 MHz felett, azaz értéke pontosan 145,2125 MHz. Hasonlóan kapjuk meg a szimplex tartomány felsõ határát is. Azt, hogy mit is jelent a szimplex, már a 19. leckében láthattuk.

A 70 cm-es sáv elsõ szimplex tartományához a 430,000 és 430,400 szélsõ frekvenciákat és a 12,5 kHz csatornaszélességet kell megjegyezni. A második tartományhoz (433,050-434,775) nincsen hasonló szabály, egyszerûen meg kell tanulni.

Ezeken a frekvenciákon találkoznak - fõleg estefelé, a nap feszültségeit levezetendõ - az amatõrök a baráti körükbe tartozókkal. Sok esetben "kör-QSO-k" folynak, ezekben többen is részt vesznek, nem csak ketten. Itt nem hív senki sem CQ-t (fõleg nem QRZ-t) ahhoz, hogy beszélgetést kezdeményezzen. Legtöbbször a saját hívójel bemondása jelzi, hogy "itt" vagyunk. Például: "itt a DJ4UF", ennyi pont elegendõ. Ha egy ismerõs amatõr hallja ezt a rövid bejelentkezést, akkor a saját hívójelével válaszol és legtöbbször egybõl a nevünkön szólítva üdvözöl bennünket és érdeklõdik, hogy mi újság van velünk.

Ha egy olyan frekvencián vagyunk, ahol tudjuk, hogy amatõrök szoktak beszélgetni, de most éppen nem folyik összeköttetés, akkor magunk is kezdeményezhetünk összeköttetést. Hívjunk "CQ"-t, egyszerûen mondjuk el egyszer: "Általános hívás, itt a HA1ABC" (természetesen a saját hívójelünket használjuk!). Ezután engedjük el a PTT-t. A változatosság kedvéért idõnként hívhatunk másként is: "CQ, itt a hotel alpha 1 alpha bravo charlie". Ne hívjunk viszont olyan hosszan, mint rövidhullámon (" CQ CQ CQ itt ..."), mert az URH FM sávban az érthetõség legtöbbször nagyon jó és így elég mindent egyszer elmondani.

Hogyan tudunk "új fiúként" egy kör-QSO-ba, amikor nem ismerünk senkit a társaságból? Ha éppen olyan technikai kérdést tárgyalnak, ami érdekel bennünket is, akkor a dolog elég egyszerû és természetes. Ha csak azt szeretnénk kipróbálni, hogy az adónk vagy az antennánk mûködik-e, vagy hogy milyen messzire jutnak el a jeleink, akkor a következõképpen járhatunk el.

>Legelõször is hallgassuk egy ideig a frekvencián folyó beszélgetést. Milyen gyorsan következnek egymás után a partnerek? Meg lehet-e állapítani a hanglejtésbõl, hogy mikor hagyja egy OM abba az adást? Ha már meg tudjuk sejteni a periódus végét, akkor próbáljunk meg közvetlenül abban az idõpontban adásra kapcsolni, még mielõtt más is adni kezdene. Jelentkezzünk be röviden, például "itt HA1ABC, lenne egy kérdésem", és engedjük el a PTT-t.

Ha a körbõl meghallottak, akkor rögtön reagálni fognak, például megkérdezik: "Ki hívott? Tessék jönni!". Most rajtunk a sor. Az elsõ periódusunkat próbáljuk rövidre fogni, modjuk így: "Jó estét! Itt a Helén Antal egyes Antal Béla Cecil (lassan bettûzzünk!) Gyõrbõl. Most pénteken kaptam meg az adóengedélyemet, szeretném tudni hogyan hallotok." Ezután egyszerûen engedjük el a PTT-t (ne mondjuk, hogy "over", "brék" vagy hasonló) és figyeljük, hogy melyik állomás jelentkezik ("jön vissza"). Rögtön jegyezzük le a hívójelét és a nevét, ha a beszélgetésbõl elõzõleg nem derült volna ki.

A frekvenciát tartózkodó állomások sorban el fogják mondani, hogyan tudnak venni ("riportot adnak"). Az FM készülékekben legtöbbször nincsen S-mérõ vagy ha van is, nem sokatmondó a kijelzése. Az ellenállomások csak annyit fognak mondani, hogy itt és itt nagyon jól, jól, vagy csak gyengén és zajosan tudnak venni. Amikor újra ránk kerül a sor, akkor soroljuk fel az állomások hívójelét és nevét (a jegyzeteinkbõl...), továbbá mindegyiküknek mondjuk el, hogyan tudjuk venni. Ha elsõre nem sikerült a neveket a hívójelekhez rendelni, mert nem tudtuk lejegyezni a nagy kapkodásban, akkor bátran kérdezzünk rá.

A riportadásnál ne használjunk szlenget ("S9-el vagy itt nálam"). Nincsen senki "itt nálam", hanem jól, rosszan vagy zajosan tudjuk venni a másikat. A beszélgetésben lehetõség szerint kerüljük a rövidítésel és Q-kódok használatát, ezek jelentését legtöbbször közérthetõ szavakkal is meg tudjuk fogalmazni. Mutassuk be röviden a rádióállomásunkat (pl. "egy 2 Wattos adót és GP-antennát használok"), mondjuk el, melyik településen (vagy annek melyik részén) vagyunk. Ebbõl a többiek meg tudják állapítani, hogy a távolsághoz képest hogyan tudnak bennünket venni.

Az elköszönésnél megköszönjük a beszélgetést (összeköttetést) és esetleg megkérdezhetjük, hogy máskor is bekapcsolódhatunk ebbe a kellemes körbe. Itt is kerüljük az olyan elköszönést, hogy "köszönöm a QSO-t, sok 73 és 55" és még mindenféle más szám. Természetesen beszéljünk, úgy, mint egy jó ismerõssel. A rövidítéseket a távíró forgalmazáshoz találták ki. Bár digitális üzemmódokban is használják õket, hogy kevesebbet kelljen gépelni. A "CB-szleng" (pl. brék) garantáltan rosszallást fog kelteni.

Forgalmazás FM átjátszókon

Az átjátszó állomások célja a rossz pozicóban (pl. völgyben) levõ rádióállomások hatósugarának megnövelése. A telepítésüket és üzemeltésüket egyéni amatõrök vagy klubok végzik. Az átjátszókat minden amatõr használhatja.

Annak érdekében, hogy az átjátszók ne zavarják egymás forgalmát, a nemzeti rádióamatõr szövetség (Magyaroszágon a MRASZ) koordinálja a telepítésüket. Mielõtt valaki egy átjátszót engedélyeztetne és kialakítana, be kell szerezni a koordinátor elõzetes hozzájárulását

Magyarországon a következõ frekvenciatartomány van átjátszók forgalmának fenntartva:

2 m-es sáv Felmenõ 145,000 - 145,1875 MHz
  Lejövõ 145,600 - 145,7875 MHz
70 cm-es sáv Felmenõ 430,950 - 431,825 MHz
  Lejövõ 438,550 - 439,425 MHz

Régebben a 2 m-es átjátszók lejövõ frekvenciatartománya 145,600-145,800 MHz volt. A 145,800 MHz feletti tartomány azonban a nemzetközi ûrállomásnak (ISS) lett kijelölve, tehát itt is egy csatorna (12,5 kHz) távolságot kell tartani. Innen ered a 145,7875 MHz.

Az átjátszók duplex üzemódban mûködnek. Ez azt jelenti, hogy más-más frekvencián vesznek és adnak. Európában a 2 m-es sávban üzemelõ átjátszók a vételi frekvenciájuknál 600 kHz-el magasabb frekvencián adnak. A 70 cm-es sávban ez a "shift" 7.6 MHz. Már régiókban (pl. az USA-ban vagy Japánban) más shiftet használnak. Ezért ha például egy olyan FM készüléket vásárolunk, amelyet az amerikai piacra gyártottak, akkor kézikönyv alapján át kell állítani az európai beállításokra, már ha ez egyáltalán lehetséges. A régebbi készülékeknél ez nem mindig megy, erre mindenképpen ügyeljün használt készülék vásárlásakor.

Ha átjátszón akarunk forgalmazni, akkor elõször hangoljunk rá a lejövõ frekvenciájára és figyeljük meg a forgalmat. Sokszor többen beszélgetnek, ilyenkor a hívójelünkkel röviden közbe tudunk szólni, ugyanúgy mint a szimplex FM forgalmazásnál már láttuk.

Ha a helyi átjátszót éppen nem folyik forgalmazás, akkor adhatunk általános hívást. Szükség esetén 1 másodperces 1750 Hz-es hívóhanggal "indítsuk" az átjátszót és figyeljük meg, hogy elindult-e (Magyarországon a fónia FM relékhez nem szükséges hívóhang, vivõre indulnak). Ezután adjuk le a hívásunkat, pl. így: "Figyelem, itt a HA1ABC, Helén Antal egyes Antal Béla Cecil az atjátszón, mindenki vételén, kérnék szépen egy riportot." Ezután engedjük el a PTT-t és várjunk. Ha senki sem jelentkezik, de biztosak vagyunk, hogy átjutunk az átjátszón, akkor kicsit késõbb próbálkozzunk újra, hátha felbukkan valaki. Ha ezután sem jön össze, akkor próbálkozhatunk egy másik átjátszón.

Mégegyszer szeretném megjegyezni, hogy a CB-zsargont mindenképpen kerüljük a forgalmazás során. Így például ne hívjunk "QRZ"-t, ha tulajdonképpen "CQ"-ra gondolunk. A QRZ-t akkor használjuk, ha nem értéttük az ellenállomás hívójelét. Lásd a BK502 és BK509 kérdéseket.

DX rádióforgalom

10 Watt EIRP-vel - azaz például 1 W kimenõteljesítmennyel és egy 9 elemes Yagival - nem tudunk nagyon messzire elszólni. DX forgalmazást nem is tudunk így nagyon végezni. Idõnként azonban vannak olyan különleges terjedési viszonyok, amikor ilyen viszonylag kis teljesítménnyel is messzire el tudunk rádiózni. Ilyen eseményekrõl (mint a "troposzferikus terjedés" és a "sporadikus E-réteg" megjelenése) már esett szó a 4. fejezetben. Most azt nézzük meg, hogy ilyen esetekben mi a teendõ.

Ilyen kis teljesítménnyel általános hívást adni ritkán vezet sikerre, kivéve ha igen különleges helyen van az állomásunk (pl. egy hegy tetején vagy egy magas toronyban). Ebben az esetben kereshetünk egy szabad frekvenciát a DX hívófrekvencia környékén és elkezdhetünk CQ-zni. Mielõtt azonban hívni kezdenénk gyõzõdjünk meg róla, hogy más nem használja a frekvenciát. Ezután pár percig hallgassunk bele a sávba, miközben forgatjuk az antennánkat. Ezután kérdezzük meg, hogy "Szabad-e a frekvencia?" vagy angolul "Is this frequency in use?". Ha senki sem válaszol, akkor kezdhetjük az általános hívásunkat.

quot;CQ CQ CQ itt a HA1ABC - Helén Antal egyes Antal Béla Cecil a JN97LN-bõl". Természetesen a saját hívójelünket és QTH lokátorunkat adjuk! 2 méteren és 70 centin érdemes a lokátort is mondani, hogy az ellenállomás ránk tudjon fordulni az antennájával.

Legalább háromször ismételjük el a hívást mielõtt vételre kapcsolunk. Azonos antennairány mellett az egészet ismételjük meg háromszor, utána fordulítsunk el az antennát 20-30 fokkal és kezdjük elõrõl a hívásokat. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a 144,300 MHz-es hívófrekvencia szabad, akkor ott is hívhatunk. Ezen a frekvencián jópár OM szokott figyelni, itt nagyobb az esélye, hogy valaki meghall bennünket. Amennyiben ezen a frekvencián válaszolnak a hívásunkra, akkor az ellenállomásunkkal térjünk át egy másik frekvenciára (QSY), hogy más is használhassa a hívófrekvenciát.

A másik frekvencián elõzõleg hallgassuk meg, hogy nem folyik-e összeköttetés. Lehetõleg olyan frekvenciát válasszunk, amelyik a hívófrekvenciától eléggé távol van (pl. 144,380 MHz vagy 144,230 MHz). Sokan csupán pár 10 kHz-el hangolnak odébb, ekkor nagy a valószínûsége, hogy ott már éppen forgalmaznak. Az ellenállomással az összeköttetést ezen a másik frekvencián bonyolítsuk le.

A "DX-QSO"-t általában nagyon rövidek. A riporton és az operátorok nevén kívül még az állomások lokátora (vagy a település neve) hangzik el. Esetleg röviden elmondhatjuk, hogy milyen berendezéssel dolgozunk. Ezen kívül érdemes megemlíteni, ha QRP teljesítmennyel rádiózunk, és kérni az ellenállomás, hogy küldjön QSL-lapot. Ennek részleteit is érdemes tisztázni, azaz az irodán keresztül ("via büro") vagy otthoni címünkre ("direkt") kérünk lapot.

Az RST vételjellemzés

-

  Readability

(érthetõség)

Strength

(jelerõsség)

Tone

(CW jelek tónusa)

1 nem érthetõ alig hallható roppant durva
2 alig érthetõ nagyon gyenge nagyon durva
3 nehezen érthetõ gyenge durva
4 érthetõ erõs kicsit durva
5 jól érthetõ kitûnõ nagyon modulált
6   jól hallható modulált
7   elég erõs instabil
8   erõs kis brummal
9   nagyon erõs tiszta

Az amatõr rádiózásban a vételjellemzés az RST-rendszer (ld. a fenti táblázatot) szerint történik. Az érthetõségben öt fokozatot különböztetünk meg. Általában R=5-öt használunk, csak nehezen érthetõ adás esetén adunk R=4-et vagy 3-öt.

A 80- és 40-méteres sávban legtöbbször az S-mérõ által mutatott értéket adjuk a riportban. Ha összehasonlítjuk a saját rádiónk S-mérõjének kitérését néhány közeli ismerõs állomás rádiójával, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egyeseknél a mûszer irreálisan nagy értéket, másoknál (akik pl. erõsen kompromisszumos antennával rendelkeznek) nagyon kicsi S-értékeket láthatunk.

Az URH sávokban S9-nek 50 ohmon mért 50 µV bemeneti feszültség felel meg. Minden S-fok 6 dB-et jelent, azaz a feszültség kétszerese (ill. fele) lesz. Tehát S8 = 25 µV, S7 = 12,5 µV és így tovább. Kétszer akkora bemeneti feszültséghez az ellenállomásnak négyszer akkora teljesítménnyel kell adnia. Az S9-nél erõsebb jeleket az S9 feletti dB-ekkel jellemzzük. Például: "Az ön jeleinek erõssége S9 plusz 20 dB" (ld. a BL500 - BL507 kérdéseket).

A QTH lokátor

Az IARU abból a célból vezette be a jelenleg használt QTH lokátorok rendszerét, hogy négy betûvel és két számmal a világon mindenhol egységesen le lehessen írni egy állomás földrajzi helyzetét.

A Föld 324 mezõre (field) oszlik, ezek mérete 20 hosszúsági fok X 10 szélességi fok. Ezeket a mezõket (tulajdonképpen négyszögeket) AA-tól RR-ig jelölik. Németország, Ausztria és Svájc a JN és JO mezõkben fekszik (Magyarország pedig a JN és KN-ben).

Minden ilyen mezõ 100 négyszögre (square) oszlik. Ezek mérete 2 hosszúsági fok X 1 szélességi fok. Egy mezõn belül a négyszögek azonosítása 00-tól 99-ig történik, dél-nyugatról észak-keletre.

Minden négyszög 24 X 24, azaz 576 kisnégyszögbõl áll (subsquares), amelyek azonosítói AA-tól XX-ig tartanak. Egy kisnégyszög kiterjedése 5 fokperc X 2,5 fokperc, ami körülbelül 7 X 5 km-nek felel meg.


1. ábra: A JO30 négyzet a térképen (DL7FU ARMAP programjával megjelenítve)

A lokátorok meghatározására és a velük való mûveletekre számos program létezik. Majdnem mindegyik logvezetõ programban megtalálhatók ezek a funkciók. Az 1. ábrából leolvasható a szerzõ Aachen-tõl délre található QTH-jának lokátora: JO30BR. Ld. a BN506 kérdést!

Az IARU sávterve

Fegyelmezett rádióforgalom csak akkor lehetséges, ha annak minden résztvevõje tartja magát bizonyos játékszabályokhoz. Ennek megfelelõen dolgozták ki jópár évvel ezelõtt a Régiók - esetünkben a 1. Régió, azaz Norvégiától Dél-Afrikáig - országai a sávhasználat szabályait (azaz, hogy hol milyen üzemmódot szabad használani). Ez az IARU (nemzetközi rádióamatõr szervezet) sávterve, amelyhez minden rádióamatõrnek tartania kell magát.

2 m-es sáv CW 144,000 - 144,150 MHz
  SSB/CW 144,150 - 144,400 MHz
  Jeladók  144,400 - 144,490 MHz
  FM szimplex 145,2125 - 145,5875 MHz
  Átjátszók felmenõ ága 145,000 - 145,1875 MHz
  Átjátszók lejövõ ága 145,600 - 145,7875 MHz
  Mûholdkommunikáció 145,800 - 146,000 MHz

70 cm-es sáv CW 432,000 - 432,150 MHz
  SSB/CW 432,150 - 432,500 MHz
  Jeladók  432,xxx -  432,xxx MHz ?
  FM szimplex 430,0125 - 430,3875 MHz

433,050   - 434,775 MHz

  Átjátszók felmenõ ága 430,950 - 431,825 MHz
  Átjátszók lejövõ ága 438,550 - 439,425 MHz
  Mûholdkommunikáció 435,000 - 438,000 MHz
  Csomagrádió felmenõ

(duplex üzem)

430,700 - 430,925 MHz
  Csomagrádió lejövõ

(duplex üzem)

438,300 - 438,525 MHz

(7,6 MHz-cel a felmenő felett)

Mindazonáltal senkit sem lehet megbüntetni, ha nem tartja be ezeket a szabályokat, hiszen ezek nem "törvények", amelyek megszegéséért biróság elé kellene állnunk. Ettõl függetlenül kötelessége és érdeke is minden amatõrnek, hogy ezeket a szabályokat betartsa, mert különben nem lenne lehetséges a értelmes rádióforgalom. A IARU sávtervének betartása a Ham-Spirit fontos része.

Például a 2 m-es sávban a 145,800 MHz - 146,000 MHz tartomány, a 70 cm-es sávban pedig a 435-438 MHz, a mûholdkommunikációra lett fenntartva. A mûholdan rendszertelen idõközönként haladnak el egy-egy kontinens felett és lehetõvé teszik az amatõröknek a forgalmazást rajtuk keresztül. Ha ebben a tartományban egy frekvencián egy széles sávot elfogaló FM QSO zajlik, akkor az a mûhold teljes rádióforgalmát zavarja (miután a mûhold "hall" mindent!), anélkül, hogy a zavaró állomás ebbõl bármit is észelelne. Lehet, hogy egyáltalán nem vesszük a mûhold jeleit, amelyik kis teljesítménnyel ad és SSB vagy CW üzemmódot használ. Másokat viszont zavarunk és bosszúságot okozunk nekik azzal, hogy nem tartjuk magunkat az IARU sávtervéhez.

Egy másik frekvenciatartomány, amit a kezdõk gyakran nem a rendeltetésének megfelelõen használnak: a jeladók tartománya. A 2 m-es sávban ez a 144,400 MHz - 144,490 MHz, a 70 cm-es sávban pedig 432,xxx bis 432,xxx MHz. Ebben a tartományban állándó helyû automatikus adók (jeladók) üzemelnek, melyek jeleinek megfigyelésébõl az aktuális terjedésre lehet következtetni. Itt csak venni szabad - adni nem. Sok URH-amatõr rendszeresen figyeli a jeladókat, így ha itt adunk, akkor ezzel zavarjuk a megfigyelést végzõ állomásokat.

Tehát: Tartsuk be az IARU sávtervét!

Vizsgakérdések

BC505 Melyek a helyes meghatározások?

a) Átjátszó

kezelõ nélküli, automatikus üzemû, rögzített helyû átjátszóállomás fónia üzemmódra.

Digipeater

kezelõ nélküli, automatikus üzemû, rögzített helyû digitális átjátszóállomás

csomagrádió üzemmódra.

b) Átjátszó

kezelõ nélküli, automatikus üzemû iránymérõ adóállomás fónia üzemmódra.

Digipeater

kezelõ nélküli, automatikus üzemû adóállomás digitális híradó (QTC) sugárzására.

c) Átjátszó

kezelõvel rendelkezõ, automatikus üzemû átjátszóállomás fónia üzemmódra.

Digipeater

kezelõvel rendelkezõ, automatikus üzemû digitális átjátszóállomás

csomagrádió üzemmódra.

d) Átjátszó

kezelõvel rendelkezõ átjátszóállomás fónia üzemmódra, hangfelvétellel és visszajátszással.

Digipeater

kezelõvel rendelkezõ, automatikus üzemû digitális átjátszóállomás

csomagrádió üzemmódra.

BK500 Mit kell tennünk mielõtt általános hívást adunk?

a) Behallgatással és esetleg rákérdezéssel meggyõzõdni, hogy a frekvencia szabad-e, azaz nem zavarjuk más forgalmazását.

b) Rákérdezéssel meggyõzõdni, hogy a frekvencia szabad-e, azaz nem zavarjuk más forgalmazását.

c) Többszöri rákérdezéssel meggyõzõdni, hogy a frekvencia szabad-e, azaz nem zavarjuk más forgalmazását.

d) A frekvenciát legalább 10 percig figyelni és csak azután adásra kapcsolni.

BK501 Mit tesz, mielõtt CQ hívást kezdeményez?

a) Belehallgatok a frekvenciába illetve megkérdezem, hogy szabad-e a frekvencia.

b) Nincs szükség semmi különleges elõkészületre.

c) "break, break"-et adok majd megkezdem a hívásomat.

d) "QRX"-et adok és megkezdem a hívásomat.

BK502 Hogyan kezdhet amatõrrádiós forgalmazást?


a) A "CQ" nemzetközi forgalmi rövidítés használatával általános hívást adok. Egy konkrét ellenállomást hívok. Válaszolok egy általános hívásra.

b) Többször leadom a "QRZ?" nemzetközi Q-kódot, kiegészítve a saját hívójelemmel. Az adásom szünetében figyelem a frekvenciát, hogy válaszol-e valaki.

c) Többször leadom a saját hívójelem "CQ" rövidítését, kiegészítve a QTH Q-kóddal. Adásszünetben figyelek, rossz vételi körülmények esetén hosszabban ismétlek.

d) Leadom a saját hívójelemet és az IARU átlal meghatározott hívóhangot (1750 Hz), ami alapján a vevõ állomások felismerik, hogy összeköttétbe kívánok velük lépni.

BK503 Szabad-e egy általános hívást QRZ-vel kezdeni?

a) Nem, mert a QRZ-nek más a jelentése, mint a CQ-nak.

b) Igen, mert a QRZ? azt jelenti, hogy "Kit hívjak?".

c) Igen, mert a QRZ-nek ugyanaz a jelentése, mint a CQ-nak.

d) Nem, mert QRZ-t csak konkrét állomások hívására használjuk.

BK504 Hogyan néz ki egy általános hívás fónia üzemmódban (pl. a 2 méteres sávon)?

a) Általános hívás a 2 méteres sávon, itt a {saját hívójel} (kb. 3-szor megismételve), mindenki vételén.

b) QRZ 2 méter, QRZ 2 méter, itt a {saját hívójel} (kb. 3-szor megismételve), mindenki vételén.

c) QRX 2 méter, QRX 2 méter, itt a {saját hívójel} (kb. 3-szor megismételve), mindenki vételén.

d) Break, break és 1750 Hz-es hívóhang, itt a {saját hívójel}, mindenki vételén.

BK505 Hogyan néz ki egy általános hívás fónia üzemmódban (pl. a 2 méteres sávon)?

a) CQ, CQ, CQ 2 méter, itt a {saját hívójel} (kb. 3-szor megismételve), mindenki vételén.

b) QRZ 2 méter, QRZ 2 méter, itt a {saját hívójel} (kb. 3-szor megismételve), mindenki vételén.

c) QRX 2 méter, QRX 2 méter, itt a {saját hívójel} (kb. 3-szor megismételve), mindenki vételén.

d) Break, break és 1750 Hz-es hívóhang, itt a {saját hívójel}, mindenki vételén.

BK506 Hogyan válaszol egy "CQ" hívásra?

a) Egyszer elismétlem a hívó állomás hívójelét, majd a következõket mondom: "Itt a {saját hívójel betûzve} a vételeden.".

b) Legalább ötször elismétlem a hívó állomás hívójelét, majd a következõket mondom legalább egyszer: "Itt a {saját hívójel betûzve}.".

c) Szintén CQ-t hívok, legalább háromszor elismétlem a hívó állomás hívójelét, majd a következõket mondom legalább ötször: "Itt a {saját hívójel betûzve}.".

d) Leadom a hívójelemet és felkérem a hívó állomást, hogy egy másik frekvencián hívjon tovább (legalább kétszer).

BK507 HG1ARX hívja HA1OS-t. Melyik hívás hibás?

a) QRZ HG1ARX hívja HA1OS-t, vételen.

b) HA1OS HA1OS HA1OS HG1ARX-tõl, kérem válaszoljon.

c) HA1OS HA1OS HA1OS itt a HG1ARX HG1ARX HG1ARX, vételen.

d) HG1ARX hívja HA1OS-t, vételen.

BK508 Befejez egy rádióösszeköttetést egy állomással, aki "CQ"-t hívott. Az összeköttés után egy harmadik állomás hívja önt. Mit tesz?

a) Keresek egy másik, szabad frekvenciát és az eredetileg hívó állomás engedelmével az új ellenállomást megkérem, hogy váltsunk frekvenciát. Ezen a másik frekvenciát folytatom le az összeköttetést.

b) Mindkét fél engedelmével beszüntetem az összeköttetéseket.

c) A frekvenciát még rövid ideig sem használhatom az új ellenállomással való kapcsolatfelvételre.

d) Rögtön keresek egy másik, szabad frekvenciát és ott hívok, hogy az eredetileg hívó állomást ne zavarjam.

BK509 Tegyül fel, hogy az ön hívójele HG7RWW. Fónia üzemmódban a következõ részletet hallja: "... 7RWW". Hogyan reagál?

a) Válaszolok: "Itt a HG7RWW, hívott valaki?"

b) Megkérdezem: "Ki hívott?"

c) Megkérdezem: "QRZ?"

d) Válaszolok: "QRZ, hívott valaki?"

BK510 Egy állomás "CQ"-t hív "DX" kiegészítéssel VHF/UHF sávon. Mikor válaszolhat?

a) Csak ha az állomás távolsága tõlem legalább párszáz kilométer, illetve ha többszöri ismételt hívásra senki sem válaszol.

b) Csak ha az állomás távolsága tõlem legfeljebb 500 kilométer, illetve ha többszöri ismételt hívásra senki sem válaszol.

c) Csak ha a hívó állomást jó hangerõvel tudom venni.

d) Csak ha a hívójelem utótagja a "DX"-et tartalmaz, vagy ha többszöri ismételt hívásra senki sem válaszol.

BK511 Milyen információt szükséges váltani - még a legrosszabb körülmények között is - egy összeköttetésben ahhoz, hogy érvényesnek lehessen tekinteni?

a) Hívójelek, riportok, nyugtázások.

b) Hívónevek, helységek, nyugtázások.

c) Hívónevek, riportok, földrajzi helyzetek.

d) Hívójelek, földrajzi helyzetek, keresztnevek.

BK512 Egy rádióamatõr szeretne egy másiknak egy kódolt üzenetet küldeni. Milyen nyelven engedélyezett ez?

a) A rádióösszeköttetést közérthetõ nyelven kell folytatni.

b) Bármilyen nyelven.

c) Csak magyarul.

d) Csak európai nyelveken.

BB509 Mi a "QSY?" jelentése?

a) Növeljem a teljesítményemet?

b) El van foglalva?

c) Beszüntessem adásomat?

d) Átváltsak egy másik frekvenciára?

BB510 Mi a "QSY" rövidítés jelentése?

a) Beszüntetem adásomat

b) El vagyok foglalva

c) Növelje az adóteljesítményt

d) Váltson át adásával egy másik frekvenciára

BE501

a) Az IARU sávterve egy ajánlás, amelyet minden amatõrnek alapvetõ érdeke önkéntes módon betartani.

b) Az IARU sávtervének csak a nagyszármú amatõrállomással rendelkezõ országokban ill. régiókban (pl. Európában) van jelentõsége. Itt szükséges a sávterv betartása.

c) Az IARU sávterve a kezelõ nélküli és automatikus állomások (pl. átjátszók, digipeaterek, jeladók) által használatos frekvenciaraszert határozza meg.

d) Az IARU sávterve a különbözõ üzemmódoknak védett frekvenciatartományokat jelöl ki. Minden amatõr köteles a sávtervet betartani.

BE502 Szabad-e a 145,800 - 146,000 MHz frekvenciatartományt helyi beszélgetésekre használni?

a) Nem, mert ez zavarhatja az ebben a tartományban zajló mûholdas amatõr összeköttetéseket.

b) Nem, mert ez zavarhatja az ebben a tartományban található amatõr jeladók vételét.

c) Igen, mert a helyi forgalmazásban használt teljesítmény és antenna nyereség kicsi ahhoz, hogy az ebben a tartományban zajló mûholdas amatõr összeköttetéseket zavarja.

d) Igen, használhatom, feltéve, hogy az itt zajló amatõr összeköttéseket csak kevéssé zavarom.

BE503 CEPT-Novice engedéllyel az alábbiak közül melyik frekvencián folytathat fónia QSO-t?

a) 145,350 MHz

b) 144,010 MHz

c) 430,600 MHz

d) 432,010 MHz

BE504 CEPT-Novice engedéllyel az alábbiak közül melyik frekvencián folytathat fónia QSO-t?

a) 434,750 MHz

b) 144,010 MHz

c) 144,450 MHz

d) 432,010 MHz

BE505 A 2 m-es sáv mely része van mûholdas forgalomra fenntartva?

a) 145,800 - 146,000 MHz

b) 144,000 - 144,100 MHz

c) 144,300 - 144,350 MHz

d) 144,800 - 144,975 MHz

BE506 Melyik tartományban vannak a 2 m-es sávban az FM átjátszók felmenõ frekvenciái?

a) 145,0000 - 145,1875 MHz

b) 144,000 - 145,000 MHz

c) 144,000 - 144,1875 MHz

d) 144,1875 - 144,7875 MHz

BE507 Melyik tartományban vannak a 2 m-es sávban az FM átjátszók lejövõ frekvenciái?

a) 145,6000 - 145,7875 MHz

b) 145,0000 - 146,0000 MHz

c) 145,000 - 145,1875 MHz

d) 145,1875 - 145,7875 MHz

BE508 A 2 m-es sáv mely szegmense szolgál FM szimplex összeköttetésekre?

a) 145,2125 - 145,5875 MHz

b) 145,0000 - 145,1875 MHz

c) 144,150 - 144,400 MHz

d) 145,1875 - 145,7875 MHz

BE509 A 70 cm-es sáv melyik tartománya van mûholdas üzemre fenntartva?

a) 435,000 - 438,000 MHz

b) 430,000 - 432,000 MHz

c) 438,000 - 440,000 MHz

d) 433,000 - 435,000 MHz

BN508 Mit értünk "Ham-Spirit" alatt?

a) Rádióamatõrök becsületkódexe.

b) Rádióamatõr közösség.

c) Rádióamatõr klub újságja.

d) Egy híres amerikai rádióamatõr diploma.


Creative Commons License © http://tankonyv.ham.hu, utolsó módosítás: 2007.02.22. 19:38
Eredeti mű: © Eckart Moltrecht DJ4UF, http://www.amateurfunkpruefung.de