Antennatechnika

Bevezetés

Az antenna feladata, hogy a nagyfrekvenciás energiát elektromágneses hullám formájában kisugározza, illetve vétel esetén a ráeső elektromágneses hullámot felfogja és átalakítsa nagyfrekvenciás energiává, amelyet egy alkalmas nagyfrekvenciás kábel segítségével a vevőhöz vezetünk.

A vevő- és adóantennák alapvetően nem különböznek egymástól. Egy jó adóantenna mindig egyben jó vevőantenna is. Fordítva viszont nem igaz, azaz egy szerény antenna (pl. szobaantenna) ugyan egész jó lehet vételre, adásra viszont már alig alkalmas.

Ha például egy adó jelei egy nagyon jó antennával a vevőben 100 mikrovoltosak, akkor (mivel a vevőnek 1 mikrovolt is elég a kielégítő vételhez) egy segédantennával még érthető jeleket kapunk. Minden adót egyformán gyengén foguk venni. Adás esetén ez az antenna a adóteljesítménynek csak a századrészét fogja kisugározni. Az adásunk a többi állomás jelének csak századrésze lesz, amit alig valaki fog meghallani.

Itt kezdődik sok rövidhullámú rádióamatőr problémája. Amíg SWL-ként (SWL = short wave listener) egy segédantennával jól elboldogulunk, addig adóamatőrként egy szabadban felállított vagy felfüggesztett antenna elengedhetlen a rövidhullámú rádiózáshoz. Csomagrádiós kapcsolathoz és átjátszókon történő forgalmazáshoz viszont sokszor egy szobaantenna is elégséges.

Az antenna hossza

A helyes működéshez egy antennának megfelelő hosszúnak kell lennie. Azt is mondjuk, hogy az antennának rezonanciában kell lennie. Vékony huzalból készült egyenes antennákra levezethető a szükséges antennahossz képlete. A számítást egy nyílt (ún. félhullámú) dipól esetén szemléltetjük. A félhullámú dipól mechanikai hossza majdnem pontosan fél hullámhossz. A hullámhossz meghatározására szolgáló képlet az előző leckében található.

1. ábra: Egyenes félhullámú dipól

Példa

Anélkül, hogy kiszámítanánk, adjuk meg körülbelül mekkora a hossza egy félhullámú dipólnak a 80 méteres sávra, a 2 méteres sávra ill. 70 cm-re.

Megoldás: Az antenna 80 m-re kb. 40 m hosszú, 2 m-re kb. 1 méter, 70 cm-re pedig 35 cm.

A félhullámú dipól képezi a különböző antennaformák alapelemét. Miután a vevőantennák ugyanolyan felépítésüek, mint az adóantennák, ezért itt alapvetően csak az adás esetét tekintjük és az antennát egyszerűen sugárzónak nevezzük.

Egy dipólantenna akkor is rezonanciában van, ha hossza a félhullámhossz egésszámú többszöröse. Így például létezik egészhullámú dipól is, bár tulajdonságai sokban eltérnek a félhullámú dipólétól. De ettől még ez az antenna is rezonáns. Az antenna elektromos hosszáról akkor beszélünk, ha a hosszat hullámhossz-egységekben adjuk meg. A következő képlettel fejezzük ki egy rezonáns dipól elektromos hosszát:

Vizsgakérdés (TH500)

Mekkora egy rezonanciában levő dipól hossza?

Válasz: λ/2 egésszámú többszöröse.

Az antenna talpponti ellenállása

Az adó által létrehozott nagyfrekvenciás energiát egy megfelelő kábel vezeti az antennához. Az antenna ezt az energiát sugározza ki a térbe. Az energia áramlása teljesítményt jelent, azaz áramot és feszültséget. Az antenna betáplálási pontján mérhető feszültség és áram hányadosa adja meg az antenna bemeneti- avagy talpponti ellenállását.

A könyv 2. kötetében, a 14. leckében lesz részletesen leiírva, hogy miként néz ki a feszültség és az áramerősség eloszlása az antenna mentén, illetve, hogy ezek alapján hogyan szamítható a talpponti ellenállás (impedancia). Egy félhullámú sugárzó közepén kb. 50 ohm adódik. Ez az érték csak egyenes dipól esetén érvényes, ha az a talajtól vagy más vezetőtől elegendően magasan helyezkedik el.

Iránykarakterisztika

Csak egy gömb alakú antenna tudná a nagyfrekvenciás energiát a térben egyenletesen kisugározni. Egy hosszúkás antenna viszont egy meghatározott iránykarakterisztikával rendelkezik. Ha például egy vízszintes félhullámú dipólt felülről vizsgálunk, akkor kapjuk a dipól jellegzetes nyolcas alakú sugárzási karakterisztikáját. A karakterisztikát úgy kapjuk, hogy a különböző irányokban mérhető térerősségeket nyilakkal ábrázoljuk, majd a nyilak végét összekötjük.

Feladat

Milyen az iránykarakterisztikája annak az antennánal, amely által létrehozott térerősséget 15°-onként megmérve a következőket kapjuk:

0° 15° 30° 45° 60° 75° 90° 105° 120° 135° 150° 165°

100 95 90 70 50 30 10 30 50 70 90 95

180° 195° 210° 225° 240° 255° 270° 285° 300° 315° 330° 345°

100 95 90 70 50 30 10 30 50 70 90 95

Megoldás

2. ábra: Vízszintes félhullámú dipól vízszintes iránykarakterisztikája

A legnagyobb térerő a dipól egyenésére merőleges irányban adódik, esetünkben ez a 0° és a 180°. Szálirányban csak nagyon kicsit sugároz az antenna.

Az a szöget, ahol a térerősség a maximum 70%-ra (0,7) csökken, nevezzük az antenna nyílásszögének. A nyílásszög az iránykarakterisztikáról könnyen leolvasható, értéke egy magasan telepített félhullámú dipól esetén kb. 80° (ą 40°).

Egy antenna függőleges iránykarakterisztikája azt mutatja, hogy milyen függőleges szögeloszlásban sugároz az antenna. A rádióamatőr számára nagyon fontos információ, hogy az antenna mennyire laposan sugározza ki az energiát. Ugyanis minél laposabb a sugárzás, annál nagyobb az ún. ugrási hossz (Skip), így annál jobban alkalmas az antenna DX munkára. A következő ábrán láthatunk egy ilyen függőleges iránykarakterisztikát.

3. ábra: A dipól és a Yagi antenna függőleges iránykarakterisztikája

Amennyiben egy kifeszített dipólt a huzal irányából tekintünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy minden irányban egyformán sugároz: nemcsak előre- és hátrafelé, hanem le- és felfelé is. Egy irányított antenna (pl. Yagi) viszont főleg csak egy bizonyos irányban, ferdén felfelé sugároz.

Az antenna nyeresége

Ezt a témát egy hasonlattal szeretném kezdeni. Tegyük fel, hogy egy sötét szobában vagyunk és egy 1 wattos izzóval probáljuk a szobát bevilágítani. Ettől még a szoba ugyanolyan sötét marad. Ha az izzó mögé egy autófényszóró tükrét helyezzük, akkor viszont a fényszóró irányában olyan világos lesz, hogy akár olvasni is lehetne mellette. Amennyiben az egész szobában ilyen világosságot szeretnénk, akkor a tükör nélkül egy 100 wattos égővel kellene világítanunk. A tükör az 1 W-os izzóval tehát egy irányban akkora fényességet hoz létre, mint egy 100 W-os gömbsugárzó izzó. A kis izzó "sugárzási teljesítménye" az adott irányban 100 W. Ez 100-szoros nyereségnek felel meg, azaz a körsugárzóhoz képest csak a teljesítmény 100-ad része szükséges.

Az antennák is hasonlóképpen viselkednek. Amennyiben egy antenna nem gömbsugárzó (azaz bizonyos kitüntetett irányokkal rendelkezik), akkor ezekben az irányokban a keltett jel erőssége nagyobb, mint a gömbsugárzó antennáé lenne. A gömbsugárzó antennát "izotróp" sugárzónak is nevezzük. A dipól nyeresége az izotróp sugárzóhoz képest 1,64. A gömbsugárzóra jutó 1 W teljesítményhez viszonyítva (EIRP = Effective Isotrop Radiated Power) a dipól a főirányokban 1,64 W sugárzási teljesítménnyel rendelkezik (ERP = Effective Radiated Power).

Irányított antennák esetében (pl. Yagi, ld. lejjebb) könnyen el lehet érni a 10-szeres nyereséget is. Ebben az esetben, amennyiben például max. 10 W EIRP engedélyezett, akkor már 1 W adóteljesítménnyel elérjük ez a korlátot.

A fenti példa összefüggéseit a következóképpen írhatjuk le: az EIRP teljesítmény P_EIRP úgy adódik, hogy az adóteljesítményből P_adó levonjuk a veszteségi teljesítményt P_veszt (pl. kábelveszteség), majd az egészet megszorozzuk az izotróp sugárzóra vonatkoztatott nyereséggel G_izotróp.

P_EIRP = (P_adó - P_veszt) * G_izotróp

Hasonlóképpen a dipólra vonatkoztatott nyereséggel:

P_ERP = (P_adó - P_veszt) * G_dipól

Amennyiben ismert a dipólra vonatkoztatott nyereség, akkor az EIRP teljesítmény meghatározható az ERP teljesítmény és a dipól nyeresége (1,64) szorzataként.

Feladat (hasonlít a TB513 vizsgakérdéshez)

Egy 0,6 W kimenó teljesítményű adó közvetlenül egy, a dipólhoz képest 10-es nyereségű, antennára csatlakozik.

a) Mekkora az ERP teljesítmény?
b) Mekkora az EIRP teljesítmény?

Megoldás

Miután veszteségek nem szerepeltek a feladatban, így ERP egyszerűen a 0,6 watt és a 10-es faktor szorzásával adódik.

P_ERP = (P_adó - P_veszt) * G_dipól

P_ERP = (0,6 watt) * 10 = 6 watt

Az EIRP-t egyszerűen 1,64-el való szorzás eredményezi.

P_EIRP = 6 watt * 1,64 = 9,84 watt

Sok esetben a nyereséget decibelben (dB) adják meg. Ezzel később egy teljes lecke foglalkozik.

Dipól antennák

Nem csak egy egyenes dipól képes a nagyfrekvenciás energiát kisugározni. Többszáz különböző formájú antenna létezik, mindnek megvannak az előnyei és hátrányai a dipóllal szemben. Itt most csak az URH-n használatos antennákat tárgyaljuk. A rövidhullámú antennákkal a könyv második kötete foglalkozik részletesen.

4. ábra: Különöző formájú nyílt dipólok A: egyenes dipól, B: 120°-os nyílásszögű fordított-V antenna, C: 90°-os nyílásszögű fordított-V antenna.

A dipól végeinek lejjebb hozása kihatással van a vízszintes iránykarakerisztikára. 90°-os nyílásszög esetén a tipikus nyolcas alakú karakterisztika átalakul kör alakú karakterisztikává, azaz az antenna minden irányban egyenletesen sugároz.

Ezáltal ez az antennatípus nem sugároz annyit a szálirányra merőlegesen, mint a dipól. Ez a veszteség kb. 3 dB-t tesz ki (ld. a 14. leckét), viszont azokban az irányokban, amerre az egyenes dipól alig sugároz, a fordított-V antenna komoly nyereséggel rendelkezik. A fordított-V talpponti impedanciája kisebb, mint az egyenes dipólé.

Hurokantennák

Amennyiben két félhullámú dipólt egymáshoz közel párhuzamosan kapcsolunk, de csak az egyiket tápláljuk, akkor kapjuk az ún. hajlított dipólt.

5. ábra: Egészhullámú antenna átalakítása hajlított dipóllá

A következő gondolatmenet segítségével beláthatjuk, hogy ennek az antennának a talpponti impedanciája négyszerese, a sávszélessége pedig nagyobb, mint a félhullámú dipólnak.

Képzeljük el, hogy a hajlított dipólt a fenti ábra szerint állítottuk elő. Rajzoljuk fel az árameloszlást egy egészhullámú dipól mentén, az egyszerűség kedvéért csak nyilakkal jelölve az áramirányt (később, a 2. kötet 14. leckéjében majd részletesen foglalkozunk ezzel). Ha az antennát félbe hajtjuk, akkor mindkét dipólszárban ugyanolyan irányú áram fog folyni (B). Az egy irányba folyó áramok hatásaként az antenna úgy viselkedik, mintha vastagabb (szélesebb) lenne, ami által megnő a sávszélessége.

Mivel csak az egyik dipólszárat tápláljuk, ezért a hajlított dipól betáplálási árama csak fele a dipól teljes áramának. Az antennába vezetett teljesítmény viszont ugyanakkora, tehát fele akkor áramhoz kétszer akkora feszültség tartozik. A kétszeres feszültség fele áramnál négyszeres ellenállást jelent. A hajlított dipól talpponti ellenállása a telepítési magasságtól függően kb. 200 és 300 ohm között mozog.

6. ábra: Tipikus hurokantennák
A: hajlított dipól, B: négyszögletes hurok (Quad Loop), C: háromszögű hurok (Delta Loop)

A hurokdipól alakjának módosításával különböző formájú hurokantennák képezhetők. Ilyen a négyszögletes hurok (Quad Loop) és a háromszögű hurok (Delta Loop). Az antenna formája kihatással van a sugárzási karakterisztikára, erről bővebben a 2. kötet 14. leckéjében lesz majd szó.

Függőleges antennák

A függőlegesen felállított antennákat röviden vertikáloknak hívjuk. A vertikálok vízszintes irányban körsugárzók, az iránykarakterisztikájuk kör alakú. Ez a tulajdonságuk nagyon praktikus az amatőr forgalmazás szempontjából, hiszen az antenna minden irányban egyformán sugároz.

A vertikálok ezek kívül még egy fontos tulajdonsággal rendelkeznek: a sugárzási szögük kicsi, azaz laposan sugároznak (ld. a 7. ábrát). A legoptimálisabb ebből a szempontból az 5/8 λ hosszú vertikál, amely nagyon kedvelt a 2 m-es sávon mobil üzemben.

7. ábra: Különböző hosszúságú vertikálok függőleges iránykarakterisztikája.

Minden vertikál helyes működéséhez elengedhetetlen a jó rádiófrekvenciás földelés, melyet sok esetben mesterségesen, a talajba ásott földelőhálózat segítségével alakítunk ki. Az ilyen földelés fölé felálított függőleges sugárzót Marconi antennának vagy monopólusnak is hívjuk. Ilyeneket használnak a középhullámú műsorszóró adók, de megtalálhatók az amatőr gyakorlatban RH-ra és URH-ra méretezve is.

A groundplane-antenna

A talaj nem mindig viselkedik jó földként, ezért sok esetben a földet ellensúlyok hálózatával pótoljuk. Ezek többnyire a sugárzó talppontjából indulnak sugárirányban, ezért radiáloknak nevezzük őket. A radiálok hálózata pedig a groundplane (ejtsd grándplén), ami szó szerint "földsíkot" jelent. Egy ilyen mesterséges földdel (groundplane-nel) rendelkező λ /4-es vertikált nevezünk az amatőr rádiózásban groundplane-antennának (GP vagy GPA).

8. ábra: Groundplane antenna

A radiálok λ/4 hosszúságú, vízszintesen kifeszített és a talajtól elszigetelt huzalok. Ezekből lehetőség szerint minél többet alkalmazunk és az antenna talppontjában kötjük őket össze. Egy így felépített GP talpponti ellenállása kb. 36 Ω és azért a koaxiális kábelhoz csak külön illesztésel csatlakozhat.

Ahhoz, hogy a 50 Ω-os koaxot illesztés nélkül használhassuk, az antennát úgy módosítjuk, hogy kevesebb (3-4) radiált használunk, melyeket 45°-ban lefelé feszítünk ki. Ennek az antennának viszont nem olyan lapos a sugárzása.

Egy ilyen groundplane-antennát zárókörök (trappok, mint a W3DZZ antennánál) beépítésével többsávossá tehetünk. Minden sávra szükséges azonban legalább három λ/4-es radiál. Ha csak egy radiált használunk, akkor egy szögdipólt alakítunk ki, amely főleg a radiál irányában sugároz.

Irányított antennák

Ha egy antenna az általa kisugárzott teljesítményt nem egyenletesen, hanem egy irányban, nyalábolva sugározza ki akkor, -- ugyanúgy, mint azt a fényszórós hasonlatnál láttuk -- a kívánt irányban nagyobb térerősséget hoz létre. Mint már láttuk, az antennának ezt a tuljadonságát a antennanyereséggel jellemezzük. Annál nagyobb a nyereség, minél erősebben nyalábol az antenna, azaz minél kisebb a nyaláb nyílásszöge. Az irányított antennákat a kivánt irányba kell fordítani. Ezért őket forgatható iránysugárzóknak vagy röviden beam-nek (kiejtve: bím).

A Yagi antenna

9. ábra: a) 2 elemes, b) 3 elemes Yagi antenna

Amennyiben egy félhullámú sugárzó sugárzási terébe, tőle kb. 1/10 λ távolságra egy kb. 5 %-kal rövidebb rudat helyezünk, akkor ebben az irányban a térerősség lényegesen megerősödik (kb. 60 %-kal). Az ellenkező irányban ugyanakkor a térerősség lecsökken, valamint felfelé és lefelé is kevésbé sugároz az antenna. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen parazita elemmel (esetünkben direktorral) kiegészített antenna nyalábolja a nagyfrekvenciás energiát (A ábra).

Hasonló viselkedést mutat egy 5 %-kal hosszabb rúd is, amelyet 1/5 λ távolságra helyezünk el a sugárzótól. Az eltérés annyi, hogy ebben az elrendezésben az sugárzás pont az ellenkező irányban lesz nyalábolva. A rúd mintegy visszaveri a sugárzást, ezért reflektornak nevezzük és a sugárzó elem mögé helyezzük. A reflektor hatására a főirányban mért térerősség szintén kb. 60 %-kal megerősödik.

A félhullámú sugárzóból és direktorból álló elrendezést nevezzük kételmes Yagi-nak. (9/A ábra). Amennyiben két parazita elemmel (egy direktorral és egy reflektorral) kombináljuk a sugárzót, akkor kapjuk a háromelemes Yagi-t, amelynél a fő sugárzási irányban a térerősség az egyszerű félhullámú dipólénak kb. a négyszerese.

10. ábra: (A) 12 elemes emeletes Yagi-k 2 m-re (B) 16 elemes csoportantenna

A sugárzó elé további direktorokat helyezhetünk, ami által többelemes Yagi-t kapunk, amelynek még nagyobb a nyeresége. Egy tíz elemes Yagi nyeresége például 10. Ez azt jelenti, hogy a főirányban kisugárzott teljesítménye tízszerese a dipólénak. A nyereség növekedésével a nyilásszög egyre csökken. A autó fényszórójához hasonlóan csak nagyon kis szögben sugároz az antenna. Egy ilyen Yagi antennát pontosan az ellenállomás felé kell irányítani. Lehetőség van több ilyen, egymás fölött telepített antennát összekapcsolni (emeletes antenna), vagy egymás mellé és fölé telepíteni (csoportantenna). Zuru:ck nach oben

A kereszt Yagi antenna

A kereszt Yagi antenne egy olyan Yagi, melynek a vízszintes illetve a függőleges polarizációhoz tartozó elemei ugyanarra a gerincre (boom-ra) vannak felerősítve.

11. ábra: (A) vízszintesen polarizált Yagi (B) függőlegesen polarizált Yagi, (C) kereszt Yagi, (D) cirkulárisan polarizált X-Yagi

Amennyiben a kereszt Yagi tápkábelét az antennánál koaxrelével átkapcsolhatóvá tesszük (vagy mindkét kábelt levezetjük a készülékhez), akkor lehetőség nyílik a vízszintes és a függőleges polárizáció közötti váltásra.

A két antennarendszert egy λ/4-es kerülővezetékkel párhuzamosan kapcsolhatjuk, így a síkját állandóan változtató (cirkuláris) polarizációt kapunk (ld. a 2. kötet 18. leckéjét). Ez a polarizáció különösen műholdas összeköttetéseknél nagyon előnyös. A normál (földi) alkalmazásokban a cirkuláris polarizáció egy kevés veszteséget jelent a sima lineáris polarizációhoz képest. Cserébe viszont nem kell átkapcsolni a polarizációs síkok között és kisebb a polarizációs fading a forgó műholdak esetében.

Körsugárzók

A 2 méteres és a 70 cm-es sávban mobil üzemben függőleges polarizációjú körsugárzókat használunk. A λ/4-es sugárzók ellensúlyát a gépjármű karosszériája képezi, a λ/2-es sugárzókat akár a jármű üvegére is rögzíthetjük. A 5/8-os antennák talppontjában egy hosszabító tekercs található, amely a sugárzó mechanikai rugalmasságát is növelheti. Használatosak többsávos (VHF/ UHF) antennák is.

Fixen telepített FM állomások sokszor groundplane-antennát vagy különlegesen illesztett (záróedényes) λ/2-es antennát használnak. Kézi rádiókészülékek többnyire tekercsantennát alkalmaznak: az antennahuzalból egy tekercset képeznek (a külső borítása miatt gumiantennának is nevezik). Ezek az antennák nagyon kicsik, de hatásfokuk elmarad a λ/4-es antennáétól.

12. ábra: Függőleges URH antennák:
A) negyedhullámú sugárzó, B) l/2 λ, C) 5/8 λ, D) záróedényes-, E) groundplane-antenna

Gyakorlat

A tankönyv második kötetében, a 15. lecke végén két gyakorlati antenna építési példa található: egy groundplane-antenna a 2 m-es sávra és egy koaxiális kábelből készült emeletes vertikál 2 m-re és 70 cm-re. Ez utóbbi a függőleges nyalábolás miatt nagyon lapos sugárzással és ezért nagy nyereséggel rendelkezik. A honlapra ellátogatva a "Projekt" alatt található az antennák bemutatása.

Illesztés (SWR)

A antennatechnika ezen fejezetének a könyv második kötetében egy teljes leckét (18.) szenteltem. A kezdő(???) fokozatú amatőrvizsgához nincs szükség ennyire elmélyült tudásra, ezért itt csak a legfontosabb tudnivalókat próbálom meg összefoglalni.

Egy antenna egy adott talponti ellenállással rendelkezik (mint az már az előzőekben láttuk), legyen például az impendanciája 50 ohm. Ahhoz, hogy a adó által létrehozott teljesítményt az antenna teljes egészében lesugározza, az antennához vezető kábel impendanciájának is 50 ohm-nak kell lenni. Ugyanígy az adónak magának is 50 ohm kimenő ellenállással kell rendelkeznie, azaz ekkora terhelő ellenállásnál kell a legnagyobb teljesítményt leadnia. Amennyiben ezek az ellenállások (impedanciák) nem egyenlőek, akkor az illesztetlenség helyén a teljesítmény egy része reflektálódik. A visszavert hullám rárakódik a haladó hullámra és így "állóhullámok" alakulnak ki.

Az illesztés jóságát az állóhullám-arány jellemzi. Ha az állóhullám-arány értéke 1, akkor az illesztés tökéletes, nincs reflektált hullám. Ekkor az antenna impedanciája egyenlő a kábeléval: ez az ideális eset.

Ha az állóhullám-arány nagyobb, mint 1, például 1,2 vagy mondjuk 3, akkor illesztetlenségről beszélünk. 3-as állóhullám-arány esetén az antenna a teljesítmény 25 százalékát veri vissza, tehát csak 75 százalékát sugározza ki (ld. a TH509 vizsgakérdést!).

Az antennák táplálásánál az antennák egy másik tulajdonságát is figyelembe kell venni. A dipólantennák és a hurokantennák a betáplálási pontokra szimmetrikusak. Ezért ezek táplálásához szimmetrikus kábel szükséges (amelyben a vezetők hasonlóképpen szimmetrikusak). A koaxkábel (ld. a kábelekről szóló leckét) egy belső vezetőből és a vezető köpenyből épül fel, azaz asszimetrikus kialakítású. Egy szimmetrikus antennához egy szimmetrizáló tag (balun) segítségével kell "illeszteni".

A groundplane-antenna a földhöz képest egyoldalas táplálást igényel. Azaz ez egy asszimetrikus antenna, amely koaxkábellel közvetlenül is táplálható.

Vizsgakérdések

TB511 Az alábbiak közül melyik módon számítható ki az ERP (Effective Radiated Power), illetve mire vonatkoztatott az ERP és az felhasznált antenna nyereség?

a) PERP = (P_adó - P_veszt) × G_antenna , a félhullámú dipólra vonatkoztatva
b) PERP = P_adó × G_antenna - P_veszt , az izotróp gömbsugárzóra vonatkoztatva
c) PERP = (P_adó + P_veszt) × G_antenna , a félhullámú dipólra vonatkoztatva
d) PERP = P_adó + P_veszt + G_antenna , az izotróp gömbsugárzóra vonatkoztatva

TB512 Az alábbiak közül melyik módon számítható ki az EIRP (Effective Isotrope Radiated Power), illetve mire vonatkoztatott az EIRP és az felhasznált antenna nyereség?

a) PEIRP = (P_adó + P_veszt) × G_antenna , a félhullámú dipólra vonatkoztatva
b) PEIRP = (P_adó - P_veszt) × G_antenna , az izotróp gömbsugárzóra vonatkoztatva
c) PEIRP = (P_adó × G_antenna) - P_veszt , a félhullámú dipólra vonatkoztatva
d) PEIRP = P_adó + P_veszt + G_antenna , az izotróp gömbsugárzóra vonatkoztatva

TH500 Mekkora a rezonáns dipólantenna elektromos hossza?

a) λ/2 egésszámú többszöröse. (n × λ/2, n=1,2,3...)
b) λ/4 páratlan többszöröse. (n × λ/4, n=1,3,5...)
c) l× 5/8 λ, λ/4 vagy ezek páratlan többszöröse.
d) Nem lehet λ egésszámú többszöröse.

TH501 Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szimmetrikus antennék közé?

a) hurokdipól
b) Yagi
c) λ/2 - dipól
d) groundplane

TH502 Miért alkalmasabb VHF-UHF mobil állomások részére az 5/8-lambdás antenna, mint az 1/4-lambdás?

a) Nagyobb teljesítménnyel terhelhető.
b) Könnyebb felszerelni.
c) Zavarvédettebb.
d) Nagyobb a nyeresége.

TH503 Melyik ábrán szerepel összetartozó sugárzási diagram és antenna?

a)

b)

c)

d)

TH504 Mekkora a hajtlított dipól bemeneti (ill. talpponti) ellenállása?

a) kb. 60 ohm
b) kb. 240 ... 300 ohm
c) kb. 30 ... 60 ohm
d) kb. 120 ohm

TH505 Mekkora a groundplane-antenna bemeneti (ill. talpponti) ellenállása?

a) kb. 60 ... 120 ohm
b) kb. 30 ... 50 ohm
c) kb. 600 ohm
d) kb. 240 ohm

TH506 Mekkora a dipól bementi (ill. talpponti) ellenállása?

a) kb. 30 ohm
b) kb. 60 ... 75 ohm
c) kb. 120 ohm
d) kb. 240 ... 300 ohm

TH509 Egy antenna állóhullámaránya (VSWR) 3. Az adóteljesítmény hány százalékát sugározza ki az antenna, ha egyéb veszteségektől eltekintünk?

a) 29 %
b) 50 %
c) 25 %
d) 75 %

TH510 Milyen alakú antennákat nem használnak általában az amatőrök a VHF/UHF sávokon?

a) Yagi antennákat
b) huzalantennákat
c) parabolaantennákat
d) résantenákat

TH511 A Yagi antenna melyik elemén történik az energia betáplálása?

a) a dipólon
b) a direktoron
c) a reflektoron
d) a parazita elemen

TH512 Mi a feladata a szimmetrizáló tagnak az antennáknál?

a) illesztés
b) a frekvencia eltolása
c) erősítés
d) a polarizácó elfordítása

A helyes megoldások részletei a következő linken találhatók: Függelék

Tesztfeladatok

A következő táblázatban a feladat számára kattintva megtekinthetők a megoldások.

TB511 TB512 TH500 TH501 TH502 TH503 TH504 TH505 TH506 TH510 TH511 TH512

© http://tankonyv.ham.hu, utolsó módosítás: 2023.09.03. 00:33
Eredeti mű: © Eckart Moltrecht DJ4UF, http://www.amateurfunkpruefung.de